5
1Egy bizonyos Ananiás nevű férfi is a feleségével, Szafirával együtt földet adott el,
2de a felesége tudtával csalárdul megtartott valamit a föld árából, s csak egy részt hozott el és tett az apostolok lábához.
3Péter azonban így szólt: »Ananiás, miért ejtette a sátán kísértésbe a szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és csalárdul visszatarts a föld árából?
4Ha megmaradt volna, magadnak maradt volna, és magad rendelkeznél azzal, amit eladtál. Miért vetemedett hát szíved erre a dologra? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek!«
5Amint Ananiás ezeket a szavakat hallotta, összeesett és meghalt. Erre nagy félelem fogta el mindazokat, akik ezt hallották.
6Az ifjak pedig felkeltek, felemelték, kivitték és eltemették.
7Körülbelül három óra múlva belépett a felesége, aki nem tudta, hogy mi történt.
8Péter megkérdezte tőle: »Mondd nekem, asszony, csakugyan annyiért adtátok el a földet?« Az így felelt: »Igen, annyiért.«
9Erre Péter azt mondta neki: »Mire volt jó megegyeznetek abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét? Íme, akik eltemették férjedet, az ajtónál állnak, s téged is kivisznek.«
10Nyomban összeesett a lábainál és meghalt. Az ifjak pedig beléptek, halva találták, erre kivitték és eltemették a férje mellé.
11Ekkor nagy félelem fogta el az egész egyházat és mindazokat, akik ezeket hallották.
Jegyzetek
5,3 Az apostoloknak hazudni egyet jelentett a Szentléleknek való hazugsággal, hiszen általuk a Lélek szólt és cselekedett. Ananiás hazudott, amikor azt színlelte, hogy a teljes árat átadta, pedig egy részét megtartotta.
5,4 A szemrehányás módjából nyilvánvaló, hogy nem volt kötelező az anyagi javakról való lemondás, csak önként vállalt szeretetmegnyilvánulás.