10 ¹Volt Cézáreában egy Kornéliusz nevű férfi, az Itáliainak nevezett zászlóalj századosa. ²Egész háza népével együtt vallásos és istenfélő ember volt, sok alamizsnát osztott ki a nép között, és szüntelenül imádkozott az Istenhez. ³Egyszer, a nap kilencedik órája körül látomásban tisztán látta, hogy az Isten angyala bejött hozzá, és azt mondta neki: »Kornéliusz!« ⁴Ő rátekintett, és megrémülve azt mondta: »Mi az, Uram?« Erre az így szólt: »Imádságaid és alamizsnáid felszálltak Isten színe elé, és ő megemlékezett rólad. ⁵Azért küldj most férfiakat Joppéba, és hivass ide egy bizonyos Simont, akit Péternek is hívnak. ⁶Ez egy bizonyos Simon tímárnál szállt meg, akinek a háza a tenger mellett van. Ő majd megmondja neked, mit kell tenned.« ⁷Amikor eltávozott az angyal, aki szólt hozzá, odahívta két szolgáját és beosztottjai közül egy istenfélő katonát. ⁸Mindent elmondott nekik, és elküldte őket Joppéba.
⁹Másnap pedig, miközben ők úton voltak és a városhoz közeledtek, hat óra tájban Péter felment a ház tetejére imádkozni. ¹⁰Közben megéhezett, és enni akart. Amíg készítettek neki, elragadtatásba esett. ¹¹Nyitva látta az eget, és egy edény ereszkedett alá, olyan mint egy nagy lepedő, amelyet négy sarkánál fogva eresztenek le a földre. ¹²Mindenféle négylábú, földi csúszómászó és égi madár volt benne. ¹³Egy hang így szólt hozzá: »Kelj fel Péter, öld meg és edd!« ¹⁴De Péter azt mondta: »Távol legyen tőlem, Uram, hiszen sohasem ettem semmi közönségeset és tisztátalant!« ¹⁵De a hang újból, másodszor is szólt hozzá: »Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd tisztátalannak!« ¹⁶Ez háromszor megismétlődött, aztán az edény hirtelen felemelkedett az égbe. ¹⁷Amíg Péter azon tűnődött magában, hogy mit jelent a látomás, amit látott, a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, megkeresték Simon házát. Megálltak az ajtónál, ¹⁸bekiáltottak és tudakolták, vajon Simon, akit Péternek is hívnak, ott szállt-e meg? ¹⁹Péternek pedig, amíg a látomásról tűnődött, azt mondta a Lélek: »Három férfi keres téged. ²⁰Kelj fel tehát, eredj le, és menj el velük habozás nélkül, mert én küldtem őket.« ²¹Péter tehát lement a férfiakhoz, és így szólt: »Íme, én vagyok, akit kerestek. Mi járatban vagytok?« ²²Ezek azt felelték: »Kornéliusz százados, az igaz és istenfélő férfi, aki mellett az egész zsidó nép tanúságot tesz, egy szent angyaltól parancsot kapott, hogy hivasson téged a házába, és hallgassa tőled az igéket.« ²³Erre bevezette és vendégül látta őket.
Másnap pedig fölkelt és elindult velük. Néhányan a joppéi testvérek közül elkísérték.

KNB SZIT STL BD RUF KG