²¹Amikor Hírám meghallotta Salamon szavait, igen megörült és azt mondta: »Áldott legyen ma az Úr Isten, aki nagyon bölcs fiat adott Dávidnak e nagyszámú nép királyául.« ²²Majd elküldött Hírám Salamonhoz, s ezt üzente: »Tudomásul vettem, amit nekem üzentél, s teljesítem is mindazt, amit a cédrus- és fenyőfák dolgában kívántál. ²³Szolgáim majd lehozzák őket a Libanonról a tengerre, s én tutajokat rakatok belőlük, s elvitetem a tengeren arra a helyre, amelyet majd kijelölsz nekem, s ott kirakatom őket, s te elviteted, s ellátsz engem a szükségesekkel, hogy élelme legyen házamnak.«
²⁴Hírám tehát cédrusfát és fenyőfát adott Salamonnak, amennyit csak kívánt. ²⁵Salamon viszont húszezer kór búzát adott Hírámnak, háza élelmére és húsz kór színtiszta olajat; ezt adta Salamon Hírámnak esztendőről-esztendőre. ²⁶Az Úr pedig bölcsességet adott Salamonnak, amint megmondta neki, s békesség volt Hírám és Salamon között és szövetséget kötöttek egymással.
²⁷Ekkor Salamon király robotmunkásokat szedetett egész Izraelből: a kirendeltség harmincezer emberből állt. ²⁸Ezeket elküldte a Libanonra, tíz-tízezret havonként, felváltva, úgyhogy két-két hónapig odahaza voltak. Adonirám volt e kirendeltség felügyelője. ²⁹Volt továbbá Salamonnak hetvenezer teherhordozója s nyolcvanezer kőfejtője a hegységben, ³⁰azokon a felügyelőkön kívül, akik az egyes munkákat vezették és szám szerint háromezer-háromszázan voltak, s a népnek és a munkásoknak parancsoltak. ³¹Majd megparancsolta a király, hogy nagy köveket, értékes köveket fejtsenek a templom alapjául, s faragják négyszögűre őket. ³²Ki is faragták őket Salamon kőművesei és Hírám kőművesei, a gebáliak pedig elkészítették a fát és a köveket a ház építéséhez.

KNB SZIT STL BD RUF KG