⁴maga pedig egy napi járásnyira bement a pusztába. Miután beért, s egy borókafenyő alá leült, azt kívánta magának, hogy haljon meg. Így szólt: »Elég volt, Uram, vedd el életemet, mert én sem vagyok jobb, mint atyáim.« ⁵Majd lefeküdt és elaludt a borókafenyő árnyában. Ekkor, íme, az Úr angyala megérintette és azt mondta neki: »Kelj fel, s egyél.« ⁶Odatekintett, s íme, egy hamuban sült lepény és egy edény víz volt a fejénél; evett tehát és ivott, s ismét elaludt. ⁷Ekkor másodszor is eljött az Úr angyala, s megérintette és azt mondta neki: »Kelj fel, egyél, mert nagy út vár rád.« ⁸Ő felkelt, evett és ivott, s ennek az ételnek az erejével negyven nap és negyven éjjel ment, egészen az Isten hegyéig, a Hórebig.

KNB SZIT STL BD RUF KG