10És szóla ismét az Úr Akházhoz, mondván: (Ésa,7 17. 19.) 11Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtől, kérj a mélységben vagy fent a magasban! (Ésa 13,21.22) 12És mikor szóla Akház: Nem kérek s nem kisértem az Urat! (5Móz 6,16; Máté 4,7) 13Akkor monda a próféta: Halld meg hát, Dávid háza! hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok? (Jóel 1,15; Jel 6,17) 14Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek, (Máté 1,23; Luk 1,31) 15Ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani; (Ésa 21,3; Zsolt 48,7; Jer 49,24;50,43) 16Mert mielőtt e gyermek megtanulná megvetni a gonoszt, és a jót választani, elpusztul a föld, melynek két királyától te reszketsz. (Ésa 26,21) 17És hozni fog az Úr reád és népedre és atyád házára oly napokat, milyenek még nem jöttenek, mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria királyát. (2Kir 18,13.23) 18És lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom folyóvize mellett való legyeknek, s Assiria földje méheinek, (Ésa 10,12; Jer 50,29; Dán 4,27) 19S mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben és sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelőkön. (Ésa 40,10;59,20) 20Ama napon leberetválja az Úr a folyón túl bérlett beretvával, Assiria királya által a főt s a lábak szőrét, a mely a szakált is leveszi; (Agge 2,6) 21És lesz ama napon, hogy kiki egy fejőstehenet tart és két juhot, (Ésa 43,19;48,21;49,10.11) 22És lészen, hogy a tej bősége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön. (Ésa 49,10) 23S lészen ama napon, hogy minden helyet, a hol ezer szőlőtő ezer siklust érő vala, tövis és gaz ver fel. (Zsolt 137,9; Hós 10,14;14,1) 24Nyilakkal és kézívvel mehet oda az ember, mivel tövis és gaz verte fel mind az egész földet; (Ésa 45,1-4; Jer 51,28) 25Sőt a hegyekre, a melyeket kapával kapáltanak, sem fogsz felmenni, félvén a tövistől és gaztól; hanem barmok legelőjévé lesznek és juhok járásává. (2Kir 8,12;15,16)