60 1Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. (Ésa 45,7;58,8.10;59,9) 2Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. (2Móz 10,2) 3És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez. (Ésa 7,26) 4Emeld fel köröskörül szemeidet és lásd meg: mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, és leányaid ölben hozatnak el. (Ésa 11,12;43,6;49,18.22;66,12) 5Akkor meglátod és ragyogsz örömtől, és remeg és kiterjed szíved, mivel hozzád fordul a tenger kincsözöne, és hozzád jő a népeknek gazdagsága. (Ésa 65,17) 6A tevék sokasága elborít, Midján és Éfa tevecsikói, mind Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik. (1Móz 37,25; Jóel 4,8; Zsolt 72,15; Ezék 27,22) 7Kédár minden juhai hozzád gyűlnek, Nebajóth kosai néked szolgálnak, felmennek kedvem szerint oltáromra, és dicsőségem házát megdicsőítem. (1Móz 25,13) 8Kik ezek, kik repülnek, mint a felleg, s mint a galambok dúczaikhoz? (Hós 11,11; Zsolt 55,7) 9Igen, engem várnak a szigetek; és elől jönnek Társis hajói, hogy elhozzák fiaidat messziről, és ezüstjöket és aranyokat azokkal együtt, a te Urad és Istened nevének és Izráel Szentjének, hogy téged megdicsőített. (2Kir 21,25.26) 10Az idegenek megépítik kőfalaidat, és királyaik szolgálnak néked; mivel haragomban megvertelek, és kegyelmemben megkönyörültem rajtad. (Ezsdr 6,8.9; Ésa 49,23; Nehem 2,8) 11És nyitva lesznek kapuid szüntelen, éjjel és nappal be nem zároltatnak, hogy behozzák hozzád a népek gazdagságát, és királyaik is bevitetnek. (Jel 21,25.26) 12Mert a nép és az ország, a mely néked nem szolgáland, elvész, és a népek mindenestől elpusztulnak. (Ésa 41,11.12; Zak 14,16.17) 13A Libánon ékessége hozzád jő, cziprus, platán, sudar czédrus, mind együtt szenthelyemnek megékesítésére, hogy lábaim helyét megdicsőítsem. (Zsolt 99,5;132,7; Siral 2,1; Ésa 41,19.1Krón;28,2.1Kir;5,1-11) 14És meghajolva hozzád mennek a téged nyomorgatók fiai, és leborulnak lábad talpainál minden megútálóid, és neveznek téged az Úr városának, Izráel Szentje Sionának. (Jel 3,9; Ésa 49,23)