9Ezékiásnak, Júda királyának följegyzése, mikor megbetegedett, és betegségéből fölgyógyult. (1Kir 8,27; Máté 5,34.35; Csel 7,49;17,24; Jel 21,22) 10Én azt mondám: hát napjaimnak nyugalmában kell alászállanom a sír kapuihoz, megfosztva többi éveimtől! (Ésa 41,26.27) 11Mondám: nem látom az Urat, az Urat az élők földében, nem szemlélek embert többé a nyugalom lakói közt. (Zsolt 27,13;52,7;116,9; Jób 28,3) 12Porsátorom lerontatik, és elmegy tőlem, mint a pásztor hajléka! Összehajtám, mint a takács, életemet; hiszen levágott a fonalról engem; reggeltől estig végzesz velem! (Jób 7,6;9,25.1Móz;47,9.2Kor;5,4.2Pét;1,12.13) 13Reggelig nyugton vártam; mint oroszlán, úgy törte össze minden csontjaimat; reggeltől estig végzesz velem! (Ésa 55,9;5,19;28,15) 14Mint a fecske és a daru, sipogtam, nyögtem mint a galamb, szemeim a magasságba meredtek: Uram! erőszak rajtam, szabadíts meg! (2Móz 14,22-29; Józs 3,16) 15Mit mondjak? hogy szólott nékem és Ő azt meg is cselekedé! Nyugton élem le éveimet lelkem keserűsége után! (2Móz 15,2-10) 16Oh Uram! ezek által él minden! és ezekben van teljességgel lelkem élete. Te meggyógyítasz és éltetsz engemet! (Zsolt 104,27) 17Ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet! (Zsolt 109,14.15; Jer 16,17; Zsolt 90,8; Hós 7,2)