3 1Oh szünjetek meg hát az emberben bízni, a kinek egy lehellet van orrában, mert hát ugyan mire becsülhető ő? (1Móz 2,7; Zsolt 104,29.30;118,8.9;146,4) 2Mert ímé az Úr, a seregeknek Ura elveszi Jeruzsálemből és Júdából a támaszt és a táplálót, a kenyérnek minden erejét és a víznek minden erejét; (3Móz 26,26) 3Az erőst és hadakozót, birót és prófétát, jóst és öreget; (Siral 2,9.20; Ezék 4,16;5,16) 4Az ötvenedes hadnagyot, a tisztes embert, a tanácsost, az ügyes mestert és a varázsláshoz értőt; 5És adok nékik gyerkőczöket fejedelmekül, és gyermekek uralkodnak rajtok. (Préd 10,3) 6És nyomorba jut a nép; egyik a másik ellen, ki-ki az ő társa ellen támad, a gyermek az öreg ellen, becstelen a tisztes ellen; (Ján 12,35) 7És ha valaki megragadja atyja nemzetségéből való rokonát, mondván: Néked ruhád van, légy fejedelmünk és e romlás kezed alatt legyen: (Ésa 8,20; Máté 4,13-16) 8Ez ama napon így fog felkiáltani: Nem leszek sebkötöző, házamban is nincsen kenyér és nincs ruha; ne tegyetek engem e nép fejedelmévé! (Ésa 42,1-7;26,19;60,1) 9Mert megromlott Jeruzsálem, és Júda elesett, mert nyelvök és cselekedeteik az Úr ellen vannak, hogy az Ő dicsőséges szemeit ingereljék. (Zsolt 126,3;4,8;68,13;119,162) 10Arczuk tekintete tesz ellenök bizonyságot, bűneikkel Sodoma módjára kérkednek, nemhogy eltitkolnák; jaj lelköknek! mert magok szereztek magoknak gonoszt. (1Móz 18,20; Hós 7,10) 11Mondjátok az igaznak, hogy jól lészen dolga, mert cselekedeteik gyümölcsével élnek. (Zsolt 37,37-40;58,12) 12Jaj a gonosznak, gonoszul lesz dolga, mert kezeinek cselekedete szerint fizetnek néki. (Róm 2,6-9) 13Népem nyomorgatói gyermekek, és asszonyok uralkodnak rajta; népem! a te vezéreid hitetők, és ösvényidnek útját elrejtik előled. (Máté 9,16;23,13; Ésa 9,16) 14Előálla perelni az Úr, és itt áll ítélni népeket. 15Az Úr törvénybe megy népe véneivel és fejedelmivel: Hiszen ti lelegeltétek a szőlőt, szegénytől rablott marha van házaitokban: (Ésa 5,1.7)