7Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére. (2Móz 20,3.1Ján;5,21) 8Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyák ígéreteit; (Csel 3,26;1Móz 22,18) 9A pogányok pedig irgalmasságáért dicsőítik Istent, a mint meg van írva: Annakokáért vallást teszek rólad a pogányok között, és dícséretet éneklek a te nevednek. (2Sám 22,50) 10És ismét azt mondja: Örüljetek pogányok az ő népével együtt. (5Móz 32,43) 11És ismét: Dícsérjétek az Urat minden pogányok, és magasztaljátok őt minden népek. (Zsolt 117,1) 12És viszont Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; ő benne reménykednek a pogányok. (Ésa 11,1.10) 13A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által. (3Móz 17,7.5Móz;32,17; Zsolt 106,37; Jel 9,20) 14Meg vagyok pedig győződve atyámfiai én magam is ti felőletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni. (2Pét 1,12) 15Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által, (5Móz 32,21; Jób 9,19) 16Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Lélek által megszentelt. (Róm 11,13)