5 1Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai. (Ésa 42,1-4) 2És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván: (Márk 2,16; Luk 15,2) 3Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. (Luk 6,20; Ésa 57,15) 4Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. (Zsolt 126,5; Ésa 61,2; Jel 7,17) 5Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. (Zsolt 37,11) 6Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. (Luk 6,21) 7Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. (Jak 2,13) 8Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. (Zsolt 51,12.1Ján;3,2.3)