20Akkor megparancsolá tanítványainak, hogy senkinek se mondják, hogy ő a Jézus Krisztus. (Mát 17,9; Márk 8,30; Luk 9,21) 21Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni. (Mát 17,22;20,18; Márk 8,31;9,31;10,33; Luk 9,22;17,25;24,7;Mát 12,40; Ján 2,19) 22És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled. (Ján 7,15) 23Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra. (Márk 11,27-33; Luk 20,1-8; Ján 2,18) 24Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. (Márk 8,34; Luk 9,23;Mát 10,38.39)