9És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba. (1Móz 8,21) 10És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt. (Luk 14,3) 11Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? (Luk 13,15;14,5) 12Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni. (Luk 14,5) 13Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik. (1Kor 7,7.17) 14A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt. (Ján 5,16) 15Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat; (Márk 3,7-12) 16És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék; (Mát 8,4) 17Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt: (Ésa 42,1-4) 18Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak. (Mát 3,17) 19Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát. (Márk 7,31) 20A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet. (2Móz 20,12-16) 21És az ő nevében reménykednek majd a pogányok. (Márk 7,37)