27És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek? (Mát 16,13-28; Luk 9,18-27) 28Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül. (Márk 6,15) 29És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus. (Zsolt 118,22.23) 30És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle. (Márk 9,9) 31És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni. (Márk 9,31;10,33; Mát 16,21;17,22;20,18; Luk 9,22;17,25;24,7) 32És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni. (Mát 22,15-22; Luk 20,20-26) 33És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra. 34A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. (Mát 10,38;16,24; Luk 9,23;14,27) 35Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt. (Mát 10,39;16,25; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25)