41Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is? (Mát 18,15-17) 42Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében? (Mát 24,45-47) 43Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál! 44Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt. (Mát 17,20;21,21; Márk 11,23) 45Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni: (Luk 21,6.1Kir;9,7.8; Mik 3,12; Mát 24,2; Márk 13,2;Mát 23,37; Ján 1,11) 46Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja. (Mát 24,51;25,41.46) 47És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg; (Jak 4,17) 48A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle. (Róm 2,12)