A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

5 ¹És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala;• rész 12,2.  Jób 12,22.  Mát. 10,26.  Márk 4,22.  
²És láta két hajót állani a vizen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat.• rész 19,26.  Mát. 13,12.  25,29.  Márk 4,25.  
   ³És ő bemenvén az egyik hajóba, a mely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot.• Mát. 13,46-50.  
   ⁴Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra.• Zsolt. 91,13.  Csel. 28,3.  5.  
   ⁵És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.• Zsid. 12,23.  
   ⁶És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk.• Mát. 8,23-27.  Márk 4,37-41.  
   ⁷Intének azért társaiknak, a kik a másik hajóban valának, hogy jőjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének.• 1Kor. 15,27.  † Ján. 1,18.  •• Mát. 11,27.  1Tim. 2,4.  
   ⁸Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!• Mát. 13,16.  † 1Pét. 1,10.  12.  
   ⁹Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, a kik ő vele valának, a halfogás miatt, a melyet fogtak;• Mát. 24,1-42.  Márk 13,1-37.  
   ¹⁰Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, a kik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva • embereket fogsz.• Ezék. 47,9.  10.  Csel. 2,38-41.  
   ¹¹És a hajókat a szárazra vonván, elhagyák mindenöket és követék őt.
   ¹²És lőn, hogy mikor az egyik városban vala, ímé vala ott egy poklossággal teljes ember: és mikor meglátta Jézust, arczra borulva kéré • őt, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!• Mát. 8,2.  
   ¹³Jézus pedig kinyújtván kezét, illeté azt, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltávozék tőle a bélpoklosság.• Ezék. 20,11.  12.  Mát. 7,21.  
   ¹⁴És ő megparancsolá néki, hogy azt senkinek se mondja el; hanem eredj el, úgymond, mutasd meg magad a papnak, és vígy áldozatot a te megtisztulásodért, a mint Mózes parancsolta, • bizonyságul ő nékik.• 3Móz. 14,2-10.  
   ¹⁵A hír azonban annál inkább terjedt ő felőle; és nagy sokaság gyűle egybe, hogy őt hallgassák, és hogy általa meggyógyuljanak az ő betegségeikből.
   ¹⁶De ő félrevonula a pusztákba, és imádkozék.• rész 12,11.  
   ¹⁷És lőn egy napon, hogy ő tanít vala: és ott ülének a farizeusok és a törvénynek tanítói, a kik jöttek Galileának és Júdeának minden faluiból és Jeruzsálemből: és az Úrnak hatalma vala ő vele, hogy gyógyítson.
   ¹⁸És ímé valami férfiak ágyon egy embert hozának, a • ki gutaütött vala; és igyekezének azt bevinni és ő elébe tenni.• Mát. 9,2.  
   ¹⁹De nem találván módot, hogy a sokaság miatt mikép vigyék őt be, felhágának a háztetőre, és a cseréphéjazaton át bocsáták őt alá ágyastól Jézus elé a középre.• 2Móz. 4,12.  Csel. 4,7.  8.  
   ²⁰És látván azoknak hitét, monda: Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid.• Mik. 7,5-7.  † Csel. 7,59.  12,2.  
   ²¹Az írástudók pedig és a farizeusok elkezdének tanakodni, mondván: Kicsoda ez, a ki ily káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az • Isten?• Zsolt. 32,5.  Ésa. 43,25.  
   ²²Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, felelvén, monda nékik: Mit tanakodtok a ti szívetekben?• Mát. 10,22.  
   ²³Melyik könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy azt mondani: Kelj fel és járj?• Ján. 11,1.  
   ²⁴Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön megbocsátani a • bűnöket, (monda a gutaütöttnek): Néked mondom, kelj fel, és fölvévén nyoszolyádat, eredj haza!• Mát. 9,6.  
   ²⁵És az rögtön felkelvén azok szemeláttára, fölvevé a min feküdt, és elméne haza, dicsőítvén az Istent.• Mát. 9,18-26.  Márk 5,22-43.  
   ²⁶És az álmélkodás elfogá mindnyájukat, és dicsőíték az Istent, és betelének félelemmel, mondván: Bizony csodadolgokat láttunk ma!• Dán. 9,16.  Mát. 24,15.  21.  22.  
   ²⁷Ezek után pedig kiméne, és láta egy • Lévi nevű vámszedőt, a ki a vámnál ül vala, és monda néki: Kövess engem!• Mát. 9,9.  
   ²⁸És az mindeneket elhagyván, felkele és követé őt.• Róm. 11,25.  26.  Jel. 11,2.  
   ²⁹És Lévi nagy lakomát készíte néki az ő házánál; és vala ott nagy sokasága a vámszedőknek és egyebeknek, a kik ő velök letelepedtek volt.• Mát. 6,9.  
   ³⁰És köztük az írástudók és farizeusok zúgolódának az ő tanítványai ellen, mondván: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel?
   ³¹És felelvén Jézus, monda nékik: Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, • hanem a betegeknek.• Mát. 9,12.  13.  
   ³²Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.• rész 7,50.  17,19.  18,42.  Mát. 9,22.  Márk 5,34.  10,52.  
   ³³Azok pedig mondának néki: Mi az oka, hogy a János tanítványai gyakorta bőjtölnek • és imádkoznak, valamint a farizeusokéi is; a te tanítványaid pedig esznek és isznak?• Mát. 9,14.  15.  Márk 2,18-20.  
   ³⁴Ő pedig monda nékik: Avagy mívelhetitek-é azt, hogy a lakodalmasok bőjtöljenek, a míg a vőlegény velök van?
   ³⁵De eljőnek a napok, és mikor a vőlegény elvétetik ő tőlök, akkor majd bőjtölnek azokban a napokban.
   ³⁶És monda nékik példabeszédet is: Senki nem toldja az új • posztó foltot az ó posztóhoz; mert különben az újat is megszakasztja és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt.• Mát. 9,16.  Márk 2,21.  
   ³⁷És senki sem tölti az új bort • ó tömlőkbe; mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a bor kiömöl, és a tömlők is elvesznek.• Mát. 9,17.  Márk 2,22.  
   ³⁸Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad.• Róm. 13,13.  14.  † vers 6.  23.  24.  
   ³⁹És senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kiván, mert azt mondja: Jobb az ó.• Mát. 24,42-44.