48Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned? (Ján 7,20;10,20) 49Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem. (2Móz 2,15.21.22) 50Pedig én nem keresem az én dicsőségemet: van a ki keresi és megítéli. (Ján 13,10) 51Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké. (Ján 5,24) 52Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké. (Ján,8 48.) 53Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat? (5Móz 15,11; Mát 26,11; Márk 14,7) 54Felele Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek, (Ján 12,28) 55És nem ismeritek őt: de én ismerem őt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem őt, és az ő beszédét megtartom. (Ján,8 27.;2Móz 3,2-10) 56Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült. (2Móz 15,25;17,5.6;2Móz 14,21-28) 57Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendős nem vagy, és Ábrahámot láttad? (Ján 14,15) 58Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok. (Mát 21,9; Márk 11,9; Luk 19,38; Zsolt 118,26) 59Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtőzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék. (Ján 10,31)