14 1Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem. (Mát 10,4; Márk 3,19) 2Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. (Mát 27,15; Márk 15,6; Luk 23,17) 3És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek. (Ján 12,26;17,24.1Thess;4,17) 4És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok. (Mát 27,26; Márk 15,15) 5Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat? (Ján 2,39;3,26;5,20;10,36) 6Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. (Ésa 53,1; Zsolt 22,8.9.13.19; Csel 3,13-18) 7Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt. (Luk 23,14-23; Ján 18,38) 8Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk! 9Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát? (Ján 12,45) 10Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat. (Ján 10,38;17,21;Ján 12,49) 11Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem. (2Móz 23,16;34,22.5Móz;16,10)