³Küldének azért a testvérek ő hozzá, mondván: Uram, ímé, a kit szeretsz, beteg. ^{(2Kor 11,32.33) 4}Jézus pedig, a mikor ezt hallotta, monda: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia. ^{(Ján 15,7.16;16,23.24; Mát 7,7; Márk 11,24) 5}Szereti vala pedig Jézus Márthát és annak nőtestvérét, és Lázárt. ^{(Ján 11,49.50) 6}Mikor azért meghallá, hogy beteg, akkor két napig marada azon a helyen, a hol vala. ^{(Mát 26,58; Márk 14,54; Luk 22,54) 7}Ez után aztán monda tanítványainak: Menjünk ismét Júdeába. ¹⁷Elmenvén azért Jézus, úgy találá, hogy az már négy napja vala sírban. ^{(Ján 15,26;16,7) 20}Mártha azért, a mint hallja vala, hogy Jézus jő, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala. ^{(Ján 13,19) 21}Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. ²²De most is tudom, hogy a mit csak kérsz az Istentől, megadja néked az Isten. ²³Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred. ^{(Mát 20,19; Márk 10,33; Luk 18,32) 24}Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon. ^{(Ján 5,29; Dán 12,2) 25}Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; ^{(Ján 13,10) 26}És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? ²⁷Monda néki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, a ki e világra jövendő vala. ^{(Ján 6,69) 33}Jézus azért, a mint látja vala, hogy az sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsula lelkében és igen megrendüle. ³⁴És monda: Hová helyeztétek őt? Mondának néki: Uram, jer és lásd meg! ^{(Eféz 5,2;Ján 13,34) 35}Könnyekre fakadt Jézus. ^{(3Móz 11,1.5Móz;14,7.19; Ezék 4,14) 36}Mondának azért a zsidók: Ímé, mennyire szerette őt! ³⁷Némelyek pedig mondának közülök: Nem megtehette volna-é ez, a ki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ez ne haljon meg? ³⁸Jézus pedig újra felindulva magában, oda megy vala a sírhoz. Az pedig egy üreg vala, és kő feküvék rajta. ^{(Mát 28,19;Ján 14,13;16,23.24) 39}Monda Jézus: Vegyétek el a követ. Monda néki a megholtnak nőtestvére, Mártha: Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos. ⁴⁰Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét? ^{(Ján 7,7) 41}Elvevék azért a követ onnan, a hol a megholt feküszik vala. Jézus pedig felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem. ⁴²Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhigyjék, hogy te küldtél engem. ^{(Ján 13,16; Mát 10,24; Luk 6,40) 43}És mikor ezeket mondá, fenszóval kiálta: Lázár, jőjj ki! ^{(Mát 24,9) 44}És kijöve a megholt, lábain és kezein kötelékekkel megkötözve, és az orczája kendővel vala leborítva. Monda nékik Jézus: Oldozzátok meg őt, és hagyjátok menni. ^{(Ján 9,41; Luk 12,47.48) 45}Sokan hivének azért ő benne ama zsidók közül, a kik Máriához mentek vala, és láták, a miket cselekedett vala.

KNB SZIT STL BD RUF KG