22Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala; 23És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala. (Ján 22,6;26,12.13) 24Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván! (Ján 12,6) 25Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. (Ján,10 38. Ján 5,36.) 26De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek: (Zsid 9,14) 27Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: (Ján,10 14.) 28És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. (Ján 6,39;17,12;18,9;Róm 8,34-39) 29Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. (Ján 15,12.3Móz;19,18; Mát 22,39; Gal 6,2; Jak 2,8.1Pét;1,22.1Ján;2,5.8-10;3,11;4,16.21) 30Én és az Atya egy vagyunk. (Ján 17,11)