Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Jeremiás próféta könve

15 1És monda az Úr nékem: Ha Mózes • és † Sámuel állanának is előttem, nem hajolna lelkem e •• néphez; küldd ki az orczám elől, hadd menjenek!• 2Móz. 32,10-14.  † 1Sám. 7,9.  •• rész 13,23.  24.  
2Ha pedig ezt mondják néked: Hová menjünk? ezt mondjad nékik: Így szól az Úr: A ki • halálra való, halálra; a ki fegyverre való, fegyverre; a ki éhségre való, éhségre, és a ki fogságra való, fogságra.• rész 29,16-18.  Ezék. 5,12.  Zak. 11,8.  9.  

   3Mert négyfélével támadok reájok, ezt mondja az Úr: Fegyverrel, • hogy gyilkoljon, kutyákkal, hogy tépjenek, az ég madaraival és a mezei vadakkal, hogy egyenek és pusztítsanak.• 3Móz. 26,15-33.  

   4Bújdosókká teszem őket e földnek minden országában Manasséért, Ezékiásnak, • Júda királyának fiáért, azok miatt, a miket ő Jeruzsálemben cselekedett.• rész 16,12.  2Kir. 21,11.  12.  

   5Mert ki könyörül meg rajtad Jeruzsálem, és ki vígasztal meg téged, és ki mozdul meg, hogy kérdezze: jól vagy-é?• 2Kir. 23,34.  

   6Te elhagytál engem, azt mondja az Úr, másfelé • jártál; azért kinyújtom kezemet ellened, és elvesztelek téged; belefáradtam a † szánakozásba!• rész 34,10.  11.  15.  16.  † Zsolt. 106,43-46.  78,38.  

   7Elszórom őket • szórólapáttal e földnek kapuiban; gyermektelenné teszem, elvesztem az én népemet; nem tértek vissza útaikról.• Mát. 3,12.  

   8Özvegyei számosabbak lesznek a tenger fövenyénél; pusztítót viszek reájok, az ifjúság anyjára délben; bocsátok reája nagy hirtelen észvesztést és rettentéseket.

   9Elsenyved, a ki hét fiút szűl; kileheli lelkét; lehanyatlik az ő napja, mikor még nappal volna; megszégyenül és pironkodik; a maradékaikat pedig fegyverre vetem az ő ellenségeik előtt, azt mondja az Úr!

   10Jaj nékem, anyám, mert versengés férfiává és az egész föld ellen perlekedő férfiúvá szültél engemet! Nem adtam kölcsönt és nékem sem adtak kölcsönt: mégis mindnyájan szidalmaznak engem!• 2Kir. 19,32-36.  

   11Monda az Úr: Avagy nem jóra tartalak-é meg téged? Avagy nem azt teszem-é, hogy ellenséged • a baj idején és nyomorúság idején kérni fog téged?• rész 39,11.  12.  4,2.  4.  5.  

   12Vajjon eltöri-é a vas az északi vasat és rezet?• rész 39,3.  

   13Vagyonodat és kincseidet rablónak adom, nem pénzért, • hanem a te mindenféle vétkedért, minden határodban.• rész 17,3.  Zsolt. 44,13.  

   14És elvitetlek ellenségeiddel olyan földre, a melyet nem ismersz, mert haragomnak tüze • felgerjedt, lángra gyúlt ellenetek!• 5Móz. 32,22.  

   15Te tudod, Uram! Emlékezzél meg rólam • és tekints reám, és állj bosszút értem üldözőimen; a te haragodnak halogatásaival ne ejts el engem; tudd meg, hogy éretted szenvedek gyalázatot!• Nehem. 5,19.  

   16Ha szavaidat hallattad, én élveztem • azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene!• Ezék. 3,3.  

   17Nem ültem a nevetgélők gyülekezetében, és nem ujjongtam velök; a te hatalmad miatt egyedül ültem, mert bosszúsággal töltöttél el engem.

   18Miért lett szünetlenné az én fájdalmam, és halálossá, gyógyíthatatlanná az én sebem? Olyanná lettél nékem, mint a bizonytalan • vizű, csalóka patak!• Jób 6,15.  

   19Azért ezt mondja az Úr: Ha megtérsz, én is visszatérítelek téged, előttem állasz; és ha elválasztod a jót a hitványtól, olyanná leszel, mint az én szájam. Ők térjenek meg te hozzád, de te ne térj ő hozzájok!

   20És e nép ellen erős • érczbástyává teszlek téged, és viaskodnak ellened, de nem győzhetnek meg téged, mert én veled vagyok, hogy megvédjelek és megszabadítsalak téged, azt mondja az Úr!• rész 1,18.  19.  

   21És megszabadítlak téged a gonoszok kezeiből, és kimentelek téged a hatalmaskodók • markából.• rész 26,8.  9.  24.  38,6-13.