A János írása szerint való szent evangyéliom

8 ¹Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére.• rész 21,20.  
²Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket.
   ³Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt,• rész 22,19.  Márk 13,9.  2Kor. 11,24.  25.  † rész 4,17.  18.  
   ⁴Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő.• Mát. 5,11.  12.  Luk. 6,22.  23.  Fil. 1,29.  
   ⁵A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy • az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?• 3Móz. 20,10.  5Móz. 22,22.  
   ⁶Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék őt, hogy legyen őt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre.• rész 2,45.  4,34.  35.  
   ⁷De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.• rész 12,6.  
   ⁸És újra lehajolván, írt vala a földre.
   ⁹Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.• rész 1,14.  4,33.  5,42.  
   ¹⁰Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?• rész 8,5.  26.  21,8.  
   ¹¹Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé • ne vétkezzél!• rész 5,14.  
   ¹²Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a • ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.• rész 1,4.  5.  9.  9,5.  12,46.  
   ¹³Mondának azért néki a farizeusok: Te magadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem igaz.
   ¹⁴Felele Jézus és monda nékik: Ha magam teszek is • bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz; mert tudom honnan jöttem és hová megyek; ti pedig nem tudjátok honnan jövök † és hová megyek.• rész 5,31.  † rész 9,29.  
   ¹⁵Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.• rész 6,69.  
   ¹⁶De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, a ki küldött engem.• Mát. 26,34.  Márk 14,30.  Luk. 22,34.  
   ¹⁷A ti törvényetekben is • meg van pedig írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz.• 5Móz. 17,6.  19,15.  
   ¹⁸Én vagyok a ki bizonyságot teszek magamról, és bizonyságot tesz rólam az Atya, a ki küldött engem.• Jer. 26,11.  
   ¹⁹Mondának azért néki: Hol van a te Atyád? Felele Jézus: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat; ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek.• rész 12,26.  17,24.  1Thess. 4,17.  
   ²⁰Ezeket a beszédeket mondá Jézus a kincstartó helyen, a mikor tanít vala a templomban; és senki sem fogta meg őt, mert még nem jött • el az ő órája.• rész 7,8.  
   ²¹Ismét monda azért nékik Jézus: Én elmegyek, és kerestek • majd engem, és a ti bűneitekben fogtok meghalni: a hová én megyek, ti nem jöhettek oda.• rész 7,34.  
   ²²Mondának azért a zsidók: Avagy megöli-é magát, hogy azt mondja: A hová én megyek, ti nem jöhettek oda?
   ²³És monda nékik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül • való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való.• rész 3,31.  
   ²⁴Azért mondám néktek, hogy a ti bűneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok • a ti bűneitekben.• rész 3,18.  
   ²⁵Mondának azért néki: Ki vagy te? És monda nékik Jézus: A mit eleitől fogva mondok is néktek.• rész 12,45.  
   ²⁶Sok beszélni és ítélni valóm van felőletek: de igaz az, • a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tőle hallottam vala.• rész 7,28.  
   ²⁷Nem vevék észre, hogy az Atyáról szól vala nékik.• 1Móz. 15,14.  
   ²⁸Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek • az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok.• rész 3,14.  12,32.  
   ²⁹És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek.• rész 15,7.  16.  16,23.  24.  Mát. 7,7.  Márk 11,24.  
   ³⁰A mikor ezeket mondá, sokan hivének • ő benne.• rész 7,31.  
   ³¹Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;
   ³²És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.• 1Móz. 42,2-3.  
   ³³Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek?• 1Móz. 45,1-3.  
   ³⁴Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, • szolgája a bűnnek.• 2Pét. 2,19.  
   ³⁵A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké.• Mát. 26,3.  Márk 14,1.  Luk. 22,2.  
   ³⁶Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.• rész 17,21.  23.  
   ³⁷Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok.• rész 18,14.  
   ³⁸Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál • láttam; ti † is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok.• rész 5,18.  † rész 5,19.  
   ³⁹Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.
   ⁴⁰Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.• rész 7,16.  
   ⁴¹Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.• Mát. 26,3.  Márk 14,1.  Luk. 22,2.  
   ⁴²Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is • magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.• rész 7,28.  
   ⁴³Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.• 2Móz. 2,11.  12.  
   ⁴⁴Ti az ördög • atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott † meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.• 1Ján. 3,8.  † Júd. 1,6.  
   ⁴⁵Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem.• rész 13,19.  
   ⁴⁶Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem?• Mát. 26,6.  Márk 14,3.  
   ⁴⁷A ki az Istentől van, hallgatja az Isten • beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók.• 1Ján. 4,6.  
   ⁴⁸Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van • benned?• rész 7,20.  10,20.  
   ⁴⁹Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem.• 2Móz. 2,15.  21.  22.  
   ⁵⁰Pedig én nem keresem az én dicsőségemet: van a ki keresi és megítéli.• rész 13,10.  
   ⁵¹Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált • soha örökké.• rész 5,24.  
   ⁵²Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög • van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké.• vers 48.  
   ⁵³Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat?• 5Móz. 15,11.  Mát. 26,11.  Márk 14,7.  
   ⁵⁴Felele Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, a ki • dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek,• rész 12,28.  
   ⁵⁵És nem ismeritek őt: de én ismerem őt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem őt, és az ő beszédét megtartom.• vers 27.  † 2Móz. 3,2-10.  
   ⁵⁶Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült.• 2Móz. 7,10.  12.  20.  † 2Móz. 14,21-28.  •• 2Móz. 15,25.  17,5.  6.  
   ⁵⁷Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendős nem vagy, és Ábrahámot láttad?• rész 14,15.  
   ⁵⁸Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.• Mát. 21,9.  Márk 11,9.  Luk. 19,38.  Zsolt. 118,26.  
   ⁵⁹Köveket • ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtőzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.• rész 10,31.