31Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok; 32És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. (1Móz 42,2-3) 33Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek? (1Móz 45,1-3) 34Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. (2Pét 2,19) 35A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. (Mát 26,3; Márk 14,1; Luk 22,2) 36Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. (Ján 17,21.23) 37Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok. (Ján 18,14) 38Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok. (Ján 5,18;Ján 5,19) 39Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek. 40Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte. (Ján 7,16) 41Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten. (Mát 26,3; Márk 14,1; Luk 22,2) 42Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. (Ján 7,28)