Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.
A János írása szerint való szent evangyéliom
3
1Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: •• rész 7,50.  19,39.  
2Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e • jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van † vele.• rész 9,16.  33.  † Csel. 10,38.  
   3Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan • nem születik, nem láthatja az Isten országát.• Tit. 3,5.  Mát. 18,3.  
   4Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?• rész 5,31.  † rész 9,29.  
   5Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
   6A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.• Mát. 27,31.  Márk 15,22.  Luk. 23,25.  
   7Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.• 5Móz. 17,6.  19,15.  
   8A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod • honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.• Préd. 11,5.  
   9Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?• Mát. 27,37.  Márk 15,26.  Luk. 23,38.  
   10Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?• vers 40.  54.  rész 4,14.  † rész 5,37.  8,18.  Mát. 3,17.  17,5.  Márk 1,11.  9,7.  Luk. 3,22.  9,35.  2Pét. 1,17.  
   11Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk • bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.• vers 32.  
   12Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?• 1Ján. 3,23.  
   13És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a • mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.• Eféz. 4,9.  
   14És a miképen felemelte Mózes a kígyót • a pusztában, akképen kell az ember Fiának † felemeltetnie.• 4Móz. 21,9.  † rész 8,28.  12,32.  
   15Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök • élete legyen.• 1Ján. 5,10.  11.  
   16Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, • hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.• Róm. 5,8.  8,32.  1Ján. 4,9.  
   17Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a • világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.• rész 12,47.  Luk. 9,56.  
   18A ki hiszen • ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.• vers 36.  rész 5,24.  6,40.  47.  20,21.  
   19Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság • e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.• rész 1,5.  9.  10.  
   20Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a • világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;• Jób 24,13.  
   21A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő • cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.• Eféz. 5,8.  
   22Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele.• rész 10,28.  17,12.  18,9.  
   23János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és • megkeresztelkedének.• Mát. 3,6.  Márk 1,5.  Luk. 3,7.  
   24Mert János még nem vetteték • a tömlöczbe.• Mát. 14,3.  
   25Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől.• Mát. 13,55.  Márk 6,3.  Luk. 4,22.  
   26És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te • bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.• rész 1,7.  15.  26.  34.  Mát. 3,11.  Márk 1,7.  Luk. 3,16.  
   27Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, • hanem ha a mennyből adatott néki.• 1Kor. 4,7.  
   28Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a • Krisztus, hanem hogy ő † előtte küldettem el.• rész 1,20.  † Malak. 3,1.  Mát. 11,10.  Márk 1,2.  Luk. 1,17.  
   29A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.• rész 1,18.  Mát. 11,27.  Luk. 10,22.  
   30Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.• vers 40.  
   31A ki felülről • jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből † jött, feljebb való mindenkinél.• rész 8,23.  † 1Kor. 15,47.  
   32És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; • és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be.• vers 11.  
   33A ki az ő bizonyságtételét • befogadja, az megpecsételte, hogy az † Isten igaz.• 1Ján. 5,10.  11.  † Róm. 3,4.  
   34Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.• rész 3,13.  
   35Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott • mindent.• rész 13,3.  17,2.  Mát. 11,27.  28,18.  Luk. 10,22.  Zsid. 2,8.  
   36A ki hisz • a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.• vers 18.  rész 5,24.  6,40.  47.  20,21.