30És te, embernek fia, néped fiai beszélgetnek felőled a falak mellett s a házaknak ajtaiban; és egyik a másikkal szól, kiki az ő atyjafiával, mondván: Jertek, kérlek, és halljátok: micsoda beszéd az, amely az Úrtól jő ki? (Ezék,33 14.;Ezék 12,4-9; Jel 10,4) 31És eljőnek hozzád, a hogy a nép össze szokott jőni, s oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédidet, de nem cselekeszik, hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkokra, szívök pedig nyereség után jár. (Jer 42,2-4;43,2-4;44,15-19;2Krón 36,16) 32És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat. (Jer 13,23;18,22) 33De ha beteljesednek, mert ímé beteljesednek, megtudják, hogy próféta volt közöttök. (Jer 25,12;29,10)