22És mikor őt elveté, támasztá nékik Dávidot királyul; kiről bizonyságot is tőn és monda: Találtam szívem szerint való férfiút, Dávidot, a Jesse fiát, ki minden akaratomat véghez viszi. (1Sám 13,13.14; Zsolt 89,21.22) 23Ennek magvából támasztott Isten, ígérete szerint, Izráelnek szabadítót, Jézust; (Ésa 9,6.7;11,1.2; Jer 23,5.6; Róm 1,3;Csel 5,31) 24Minekutána előbb János az ő eljövetele előtt a megtérésnek keresztségét prédikálta Izráel egész népének. (Csel 10,37; Luk 3,3; Márk 1,4) 25És mikor be akará végezni János az ő tisztét, monda: Kinek gondoltok engem? Nem én vagyok az, hanem ímé én utánam jő, kinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját. (Luk 3,15.16; Ján 1,20) 26Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetének fiai, és kik ti köztetek félik az Istent, ez idvességnek beszéde néktek küldetett. (Csel 2,39;3,26;5,20;10,36)