Az apostolok cselekedetei

12 ¹Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül.
²Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.• 1Pét. 3,18.  
   ³És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Valának pedig a kovásztalan kenyerek • napjai.)• 2Móz. 12,18.  
   ⁴Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; husvét után akarván őt a nép elé vezettetni.• 2Kor. 5,18.  
   ⁵Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette.
   ⁶Mikor pedig Heródes őt elő akará vezettetni, azon az éjszakán aluszik vala Péter két vitéz között, megkötözve két lánczczal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöczöt.• Csel. 20,4.  27,2.  Kol. 4,10.  Filem. 24.  
   ⁷És ímé az Úrnak angyala • eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről.• rész 16,24-26.  
   ⁸És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És úgy cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem!• 1Sám. 28,7.  
   ⁹És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, a mi történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát.• Márk 1,24.  3,11.  5,7.  
   ¹⁰Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílék előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle.• Márk 16,17.  
   ¹¹És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, • és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától.• Dán. 6,22.  
   ¹²És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak • neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala.• vers 25.  rész 13,5.  13.  15,37.  39.  Kol. 4,10.  Filem. 1,24.  2Tim. 4,11.  1Pét. 5,13.  
   ¹³És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék:
   ¹⁴És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt.• Gal. 3,19.  
   ¹⁵Azok pedig mondának néki: Elment az eszed. Ő azonban erősíté, hogy úgy van. Azok pedig mondának: Az ő angyala az.• 2Kor. 11,25.  1Thess. 2,2.  
   ¹⁶Péter pedig szüntelen zörget vala: mikor azért felnyitották, megláták őt és elálmélkodának.
   ¹⁷Miután pedig kezével hallgatást intett nékik, elbeszélé nékik, mimódon hozta ki őt az Úr a tömlöczből. És monda: Adjátok tudtára ezeket Jakabnak • és az atyafiaknak. És kimenvén elméne más helyre.• rész 15,13.  21,18.  Gal. 1,19.  2,9.  12.  
   ¹⁸Mikor pedig megvirradt, nem csekély háborúság támada a vitézek között, mi történt hát Péterrel.• Csel. 5,18-19.  12,6-10.  
   ¹⁹Heródes pedig mikor előkérte őt és nem találta, kivallatván az őröket, parancsolá, hogy kivégeztessenek. És lemenvén Júdeából Czézáreába, ott időzött.• Kol. 2,12.  † Eféz. 4,22-24.  
   ²⁰Heródes pedig ellenséges indulattal vala a tirusiak és sidoniak iránt; de azok egyakarattal eljövének ő hozzá, és Blástust, a király kamarását megnyervén, békességet kérének, mivelhogy az ő tartományuk a királyéból • élelmeztetik vala.• 1Kir. 5,9.  11.  2Krón. 2,10.  15.  Ezék. 27,17.  
   ²¹Egy kitűzött napon pedig Heródes királyi ruhájába felöltözve és székibe ülve nyilvánosan szóla hozzájuk.• 1Kor. 16,3-4.  2Kor. 8,18-21.  † Róm. 16,21.  •• Csel. 19,29.  †† Kol. 4,7.  Eféz. 6,21.  2Tim. 4,12.  Tit. 3,12.  ••• Csel. 21,29.  2Tim. 4,20.  
   ²²A nép pedig felkiálta: Isten szava ez és nem emberé.• Csel. 2,37.  38.  Luk. 3,10-15.  
   ²³És azonnal megveré őt az Úrnak angyala, • azért, hogy nem az Istennek adá a dicsőséget; † és a férgektől megemésztetvén, meghala.• 2Sám. 24,15-17.  2Kir. 19,35.  † rész 10,26.  14,14.  15.  Jel. 19,10.  
   ²⁴Az Istennek ígéje • pedig növekedik és terjed vala,• rész 6,7.  19,20.  Ésa. 55,10.  11.  Kol. 1,6.  
   ²⁵Barnabás és Saulus pedig visszatérének Jeruzsálemből, betöltvén szolgálatukat, • maguk mellé véve Jánost is, kinek mellékneve Márk vala.• rész 11,29.  30.