44Elméne azért Mózes és elmondá ez éneknek minden ígéjét a nép füle hallására, ő és Józsué a Nún fia. (Józs 1,1.2) 45És mikor végig elmondá Mózes mind ez ígéket az egész Izráelnek, 46Monda nékik: Vegyétek szívetekre mind ezeket az ígéket, a melyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon; és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét; 47Mert nem hiábavaló íge ez néktek; hanem ez a ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, a melyre általmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt. (5Móz 28,1-14.15-68;5Móz 30,8-10.15) 48És ugyanezen a napon szóla az Úr Mózesnek, mondván: 49Menj fel ebbe az Abarim hegységbe, a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben; és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül. (4Móz 27,12-14) 50És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez; (4Móz 33,38) 51Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között. (4Móz 20,2.8.10-13) 52Mert szemközt látod a földet; de arra a földre, a melyet én adok Izráel fiainak, oda nem mégy be. (5Móz 34,4)