12Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, hogy tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban. (1Kor 6,9;10,14.1Pét;4,3) 13Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket; (2Pét 3,1) 14Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem. (Ján 21,18.19) 15De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről. (2Pét 7,13) 16Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az ő nagyságának. (1Kor 1,17;Luk 9,28-35; Ján 21,14.15) 17Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm: (Mát 17,5) 18Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen. (1Ján 5,3) 19És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; (Malak 4,2;Zsolt 119,105) 20Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. (2Pét 1,10) 21Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei. (2Tim 3,16.1Kir;22,14)