33És bement, és bezárta az ajtót magára és a gyermekre, és könyörgött az Úrnak. (Luk 8,54) 34És az ágyra felhágván, a gyermekre feküdt, és az ő száját a gyermek szájára tevé, szemeit szemeire, kezeit kezeire, és ráborult, és megmelegedék a gyermek teste. 35Azután felállott, és egyszer alá és fel járt a házban, majd újra felment és reáborult. Akkor a gyermek prüsszente vagy hétszer, és felnyitá szemeit a gyermek. (1Kir 17,19-22)
10Pál pedig alámenvén, reá borula, és magához ölelve monda: Ne háborogjatok; mert a lelke benne van. (1Kir 17,21.22.2Kir;4,34)