³És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. ^{(2Kor 4,6) 4}És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. ^{(Ésa 45,7) 5}És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. ⁶És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől. ^{(Jer 10,12;51,15) 7}Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. ^{(Zsolt 148,4) 8}És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap. ⁹És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. ^{(Jób 38,8; Zsolt 33,6.7.9; Zsolt 136,6) 10}És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. ^{(Zsolt 95,5) 11}Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. ¹²Hajta tehát a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, a melynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. ¹³És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. ¹⁴És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. ^{(Zsolt 104,19) 15}És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn. ^{(Jer 31,35) 16}Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. ^{(Zsolt 136,7-9) 17}És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre; ¹⁸És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó. ¹⁹És lőn este és lőn reggel, negyedik nap. ²⁰És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén. ²¹És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. ²²És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön. ^{(1Móz 8,17) 23}És lőn este és lőn reggel, ötödik nap. ²⁴Azután monda az Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn. ²⁵Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó. ²⁶És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. ^{(1Móz 5,1.1.1Kor;11,7; Kol 3,10) 27}Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. ^{(Máté 19,4; Márk 10,6) 28}És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. ²⁹És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül. ^{(1Móz 9,3; Zsolt 115,16) 30}A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élő lélek van, a zöld fűveket adom eledelűl. És úgy lőn. ^{(Zsolt 104,14) 31}És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.

KNB SZIT STL BD RUF KG