¹³De Adónia, a Haggit fia beméne Bethsabéhoz, a Salamon anyjához, és az monda: Békességes-é a te jöveteled? Ki felele: Békességes. ^{(1Kir 1,50) 14}És monda: Beszédem volna veled. Monda az: Szólj. ¹⁵Akkor monda Adónia: Te tudod, hogy az ország az enyém vala, és az egész Izráel reám néz vala, hogy én uralkodjam; de elvéteték az ország tőlem, és lőn az én atyámfiáé, mert az Úrtól adattaték néki. ^{(1Kir 1,5.7.9) 16}Most egy kérést kérek tőled, ne szégyenítsd meg orczámat. Az pedig monda: Beszélj! ¹⁷És monda: Beszélj, kérlek Salamon királylyal; mert ő a te kérésedet meg nem veti, hogy adja nékem a Súnemből való Abiságot feleségül. ^{(1Kir 1,3.4) 18}Felele Bethsabé: Jól van, majd szólok melletted a királynak. ¹⁹És beméne Bethsabé Salamon királyhoz, hogy beszéljen vele Adónia érdekében; és felkele a király, és elébe menvén meghajtá magát előtte, és leüle királyi székibe; és széket tétete a király anyjának, hogy üljön az ő jobbkeze felől. ²⁰És monda Bethsabé: Egy kis kérést kérek tőled, ne szégyenítsd meg orczámat. És monda néki a király: Kérj édes anyám; mert nem szégyenítem meg orczádat. ²¹Monda ő: Adassék a Súnemből való Abiság Adóniának, a te testvérednek feleségül. ^{(1Kir,2 17.) 22}Akkor felele Salamon király, és monda az ő anyjának: De miért kéred te a Súnembeli Abiságot Adóniának? Kérjed néki az országot is; mert ő az én bátyám, és vele egyetért Abjátár pap, és Joáb, a Séruja fia. ^{(1Kir 1,7) 23}És megesküvék Salamon király az Úrra, mondván: Úgy cselekedjék velem az Isten, és úgy segéljen, hogy Adónia a saját élete ellen szólotta ezt a beszédet! ^{(1Kir,2 25. 1Kir 1,52.) 24}Most azért él az Úr, a ki megerősített engem és ültetett engem az én atyámnak, Dávidnak királyi székibe, és a ki házat szerzett nékem, a mint megmondotta volt: ma Adóniának meg kell halnia! ^{(2Sám 7,11.12) 25}Elküldé azért Salamon király Benáját, a Jójada fiát, a ki levágá őt, és meghala. ^{(1Kir,2 22. 1Kir 1,52.)}

KNB SZIT STL BD RUF KG