13Ímé, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicső lesz nagyon. (Ésa 57,15; Jer 23,5.6) 14Miképen eliszonyodtak tőled sokan, oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiaié volt: (1Móz 37,25; Jóel 4,8; Zsolt 72,15; Ezék 27,22) 15Akképen ejt ámulatba sok népeket; fölötte a királyok befogják szájokat, mert a mit nékik nem beszéltek volt, azt látják, és mit nem hallottak volt, arra figyelnek. (Ésa 53,2.3;49,6.7;51,6; Zsolt 31,10-12;22,16.18;6,3.8;35,21) 53 1Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg? (Ésa 49,4; Ján 12,38; Róm 10,16) 2Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos! (Ésa 52,14) 3Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele. (Ésa 51,8; Jer 6,14; Zsolt 22,7.8.15.16.18;38,3-9.11;39,12; Siral 3,4.12) 4Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! (Ésa 6,7; Máté 8,17) 5És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg. (Róm 4,25.1Kor;15,3.1Pét;2,24) 6Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté. (Ésa,53 4.) 7Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg! (Máté 26,63; Csel 8,32-35; Zsolt 22,3.12.13-15.17.21.22;38,14.15;39,10) 8A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?! (Zsolt 88,6; Siral 3,54) 9És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában. (1Pét 2,22.24.1Móz;23,4;46,4;49,29-31.2Krón;21,20;24,25;28,27) 10És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz. (Ésa 44,28) 11Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli. (Ezék 48,35) 12Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott! (Máté 27,28; Luk 23,34; Péld 16,19)