25 1Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hűség és igazság. (Ésa 42,6.7;60,3; Luk 2,30.32) 2Mert a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül. (Ésa 30,10.1Kir;22,27; Ezék 4,16.17) 3Ezért dicsőítnek téged erős népek, erőszakos pogányok városai félnek téged! (Ésa 61,2;54,3;61,4) 4Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész. (Ésa 31,7) 5Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke. (3Móz 26,3.4) 6És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból; (Zsolt 22,27;23,5;55,1; Máté 8,11; Luk 14,15;22,16; Jel 19,9) 7S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket; (Ésa 2,15) 8Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott. (1Kor 15,54.1Móz;2,16;17,18;3,2;19,22; Jel 21,4) 9És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában! (Zsolt 44,6;54,3; Hós 5,14.15) 10Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az ő földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében. (2Kir 9,37; Jer 8,2;16,4;25,33) 11És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát; (2Móz 12,12.5Móz;16,16; Zsolt 122,4; Ezsdr 2,65; Nehem 7,67) 12És magas falaid erősségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.