János jelenései

ISTEN ÚJ ORSZÁGA: 21,1-22,5 21 *Isten lakása az emberek között¹Ekkor új eget és új földet láttam. (Iz 65,17)  Az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sem volt többé.
²Láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet (Iz 52,1)  Istentől leszállni az égből. Szép volt, mint a vőlegényének felékesített menyasszony. (Iz 61,10)  ³Hallottam, hogy egy harsány hang a trón felől azt mondta: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek. Maga az Isten lesz velük. (Ez 37,26-27)  ⁴Letöröl majd a szemükről minden könnyet. (Iz 25,8)  Nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás, (Iz 35,10)  és fájdalom sem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”
   ⁵A trónon ülő így szólt: „Íme, újjá alkotok mindent!” (Iz 6,1;  43,19G)  És azt mondta nekem: „Írd: Ezek az igék hitelesek és igazak.” ⁶Aztán azt mondta nekem: „Beteljesedett! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából. (Iz 55,1;  Zak 14,8)  ⁷Mindez azé lesz, aki győzni fog. Én Istene leszek, ő pedig az én fiam lesz. (2Sám 7,14)  ⁸De a gyáváknak és a hitetleneknek, a megfertőzötteknek, gyilkosoknak, paráznáknak, varázslóknak, bálványimádóknak és minden hazugnak osztályrésze a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz. (Ez 38,22)  Ez a második halál.”
   Az új Jeruzsálem⁹Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, akiknél az utolsó hét csapással teli csésze volt, (Lev 26,21G)  és így szólt hozzám: „Gyere, megmutatom neked az asszonyt, a Bárány jegyesét!” ¹⁰Lélekben elvitt egy nagy és magas hegyre, (Ez 40,2)  és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, (Iz 52,1)  amely a mennyből, Istentől szállt alá. ¹¹Isten dicsősége töltötte be. Ragyogása hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspishoz. ¹²Nagy és magas fala volt, tizenkét kapuval, és a kapuk fölött tizenkét angyal. A kapukra nevek voltak írva, Izrael fiai tizenkét törzsének nevei. (Ez 48,31;  Kiv 28,21) 
   ¹³Keletről három kapu, északról három kapu, délről három kapu és nyugatról három kapu. (Ez 48,31-35)  ¹⁴A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
   ¹⁵Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott a kezében, (Ez 40,3)  hogy megmérje a várost, s annak kapuit és falát. ¹⁶A város négyszögű területen épült, (Ez 43,16)  és hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost az aranynáddal: tizenkétezer stádium. A hossza, a szélessége és a magassága egyforma volt. ¹⁷Megmérte a falait is: száznegyvennégy könyök, az ember, vagyis az angyal mértéke szerint. *¹⁸A falának anyaga jáspiskő volt; maga a város pedig színarany, tiszta üveghez hasonló. ¹⁹A város falának alapkövei (Iz 54,11-12)  minden drágakővel ékesek. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, ²⁰az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. ²¹A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy, és egy-egy kapu egy-egy drágagyöngyből áll. A város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.
   *²²Templomot nem láttam benne, mert az Úr, az Isten, a mindenható a temploma, és a Bárány. ²³A városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert Isten dicsősége ragyogja be, (Iz 60,1.19)  és lámpása a Bárány. ²⁴A nemzetek az ő világosságában járnak, s dicsőségüket hozzá viszik a föld királyai. ²⁵Kapuit nem zárják be egész nap, mert éjszaka nem lesz ott. ²⁶Odaviszik a nemzetek dicsőségét és gazdagságát. (Iz 60,3.11)  ²⁷Nem lépnek be oda tisztátalanok, sem azok, akik undokságot és hazugságot követnek el, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.