Isten szabad választása.

¹⁴Mit szóljunk ehhez? Nem igazságtalanság ez Isten részéről? ¹⁵Szó sincs róla! Hiszen megmondta Mózesnek: „Irgalmazok, akinek irgalmazok, és könyörülök, akin könyörülök.” ¹⁶Tehát nem azon múlik, aki erőlködik vagy aki törtet, hanem az irgalmas Istenen. ¹⁷Az Írás ugyanis azt mondja a fáraónak: „Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy híre terjedjen nevemnek világszerte.” ¹⁸Így hát akinek akar, irgalmaz, és akit akar, megátalkodottá tesz. ¹⁹Erre ezt az ellenvetést teszed: „Miért von felelősségre akkor mégis? Hiszen ki állhat ellen akaratának?” ²⁰Ember, ki vagy te, hogy perbe szállj az Istennel? Mondhatja-e a mű mesterének: miért alkottál engem ilyennek? ²¹Vagy nem a fazekastól függ, hogy ugyanabból az anyagból egyik edényt díszesnek, a másikat közönségesnek készíti? ²²Ha tehát Isten nagy türelemmel elviselte a harag edényeit, melyeket pusztulásra szánt, nem azért tette-e, hogy megmutassa haragját és kinyilvánítsa hatalmát? ²³Ha viszont az irgalom edényein, melyeket a dicsőségre készített, dicsőségének gazdagságát akarja megmutatni? ²⁴Ezek közé hívott meg minket, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is.

Isten új népe.

²⁵Ozeásnál így szól: „Népemnek hívom azt, amely nem népem,
s kedveltnek azt, amely nem kedves nekem,
(s irgalmat nyertnek azt, amely irgalom híján volt). ²⁶Ahelyett, hogy azt mondanák nekik:
nem vagytok az én népem,
az élő Isten fiainak hívják majd őket.” ²⁷Izajás pedig fennszóval hirdeti Izraelről: „Ha annyi is Izrael fiainak száma, mint a tenger fövenye, csak a maradék üdvözül.” ²⁸Beteljesíti és hamarosan végre is hajtja a földön jövendölését az Úr. ²⁹Azt is előre megmondta Izajás:
„Ha a seregek Ura nem hagyott volna nekünk utódot, olyanok lettünk volna, mint Szodoma,
és Gomorrához hasonlóan jártunk volna.”

KNB SZIT STL BD RUF KG