9Ha ajkaddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten föltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz. 10A szívbéli hit ugyanis megigazulásra, a szóbeli megvallás az üdvösségre szolgál. 11Az Írás is azt mondja: „Senki szégyent nem vall, aki hisz benne.” 12Nincs különbség zsidó meg pogány közt, mert mindnyájunknak egy az Ura, aki bőkezű mindazok iránt, akik segítségül hívják. 13„Mindaz, aki az Úr nevét hívja segítségül, üdvözül.”
A zsidó nép maga okozta hitetlenségét.
14De hogyan is hívhatják segítségül azt, akiben nem hisznek? S hogy higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak hírnök nélkül? 15S hogyan hirdessen az, akit nem küldtek? Hiszen meg van írva: „Mily kedves a lépte annak, (aki békét hirdet), aki jó hírt hoz.” 16De nem mindnyájan engedelmeskednek az evangéliumnak. Ezért kérdi Izajás is: „Uram, ki hisz a tőlünk hallottaknak?” 17A hit tehát hallásból ered, a hallás pedig Krisztus igéjéből.