Hatodik látomás: A mennyei Jeruzsálem

Új ég és új föld.

21 ¹Akkor új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger is megszűnt. ²Akkor (én, János) láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem leszáll a mennyből, Istentől. Díszes volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony. ³A trón felől harsány hangot hallottam: „Nézd, ez Isten hajléka az emberek között! Ő velük fog lakni, azok pedig az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. ⁴Letöröl szemükről minden könnyet. Halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajgatás, sem fájdalom. Ami eddig volt, elmúlt.” ⁵A trónon ülő így szólt: „Íme, én újjáalkotok mindent.” Azután hozzám fordult: „Jegyezd föl: ezek a szavak hitelesek és igazak.” ⁶Majd így folytatta: „Beteljesedett. Én az Alfa és az Ómega vagyok, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak ingyen adok az élő vizek forrásából. ⁷A győztes részesedik mindebben. Én Istene leszek, s ő az én fiam. ⁸A gyáva, a hitetlen, a szentségtörő, a gyilkos, a parázna, a varázsló, a bálványimádó és a hazug mind a kénkővel égő tüzes tóba kerül. Ez a második halál.”

Az új Jeruzsálem.

⁹Akkor odajött egyik a hét angyal közül, akiknél a végső hét csapással teli csészék voltak és így szólt hozzám: „Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány jegyesét.” ¹⁰Lélekben elragadott egy nagy magas hegyre és megmutatta a mennyből, Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet, ¹¹mely Isten dicsőségében ragyogott. Tündökölt, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. ¹²Széles, magas fala volt, tizenkét kapuval. A kapuk fölött tizenkét angyal és a kapukon nevek, Izrael tizenkét törzsének neve. ¹³Kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu, nyugat felől három kapu. ¹⁴A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. ¹⁵Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott kezében, hogy fölmérje a várost, kapuit és falát. ¹⁶A város négyszögben épült, hossza akkora, mint szélessége. ¹⁷Fölmérte a várost az (arany) náddal: tizenkétezer stádium volt. Hossza, magassága és szélessége egyenlő. Megmérte falát: száznegyvennégy könyök, emberi mérték szerint, ami az angyal mértéke is. ¹⁸A falak jáspisból épültek, a város pedig tükörfényes színaranyból. ¹⁹A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, ²⁰az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. ²¹A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy: mindegyik kapu egy-egy drágagyöngyből. A város utcái tükörfényes színaranyból voltak. ²²Templomot nem láttam benne. Az Úr, a mindenható Isten, és a Bárány a temploma. ²³A városnak nincs szüksége sem napvilágra, sem holdsugárra: Isten dicsősége világítja meg, fénye pedig a Bárány. ²⁴Világosságában járnak a nemzetek, és a föld királyai hódolnak neki. ²⁵Kapuit nem zárják be soha, hiszen nincs is ott éjszaka. ²⁶Kincseikkel és értékeikkel neki adóznak a nemzetek. ²⁷De nem léphet be oda tisztátalan szentségtörő és hazug, csak az, aki föl van jegyezve a Bárány életkönyvébe.

Az új Jeruzsálem boldogsága.

22 ¹Azután megmutatta nekem az élővizek folyóját, mely kristálytisztán fakadt Isten és a Bárány trónjából. ²Az utca közepén és a folyó mindkét partján az élet fái álltak. Tizenkétszer hoznak gyümölcsöt, vagyis minden hónapban teremnek. A fa levelei a nemzetek gyógyulására szolgálnak. ³Átok nem lesz többé benne. Isten és a Bárány trónja áll majd ott és szolgái hódolnak neki. ⁴Látni fogják arcát és homlokukon hordják nevét.

Befejezés.

⁵Nem lesz többé éjszaka és nem szorulnak lámpafényre vagy napvilágra. Az Úristen ragyog rájuk, s uralkodni fognak örökkön-örökké. ⁶Azután így szólt hozzám: „Ezek a szavak hitelesek és igazak.” Az Úr, a prófétalelkek Istene, elküldte angyalát, hogy hírül adja szolgáinak, aminek csakhamar meg kell történnie. ⁷„Nézd, hamarosan eljövök. Boldog, aki megszívleli e könyv prófétai szavait.” ⁸Én, János hallottam és láttam ezeket. Miután hallottam és láttam, leborultam az angyal lába elé, aki ezeket megmutatta, hogy imádjam. ⁹De ő így szólt hozzám: „Vigyázz, ne (tedd)! Én csak szolgatársad vagyok és testvéreidé, a prófétáké, és azoké, akik megszívlelik e könyv (prófétai) szavait. Egyedül Istent imádd!” ¹⁰Azután folytatta: „Ne pecsételd le a könyv prófétai szavait, mert az idő közel van. ¹¹Aki gonoszat tesz, tegye továbbra is, aki tisztátalan, csak tisztátalankodjék, de aki igaz, legyen még igazabb, és aki szent, legyen még szentebb. ¹²Hamarosan eljövök és magammal hozom a jutalmat, hogy megfizessek kinek-kinek cselekedete szerint. ¹³Én az Alfa és Ómega vagyok, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. ¹⁴Boldog, aki megmossa ruháját (a Bárány vérében)! Joga lesz az élet fájához, és a kapukon át bemegy a városba. ¹⁵A kutya, a varázsló, a parázna, a gyilkos, a bálványimádó és mind, aki hamisat szeret és tesz, kinnmarad. ¹⁶Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy tanúságot tegyen ezekről az egyházakban. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a tündöklő hajnalcsillag.” ¹⁷A Lélek és a menyasszony hív: „Jöjj el!” Aki hallja, hívjon: „Jöjj el!” Aki szomjazik, jöjjön, s aki kívánja az élet vizét, igyék ingyen. ¹⁸Figyelmeztetek mindenkit, aki hallja ennek a könyvnek prófétai szavait: Aki ezekhez hozzátesz valamit, arra Isten ráméri a könyvben leírt csapásokat. ¹⁹Aki pedig elvesz valamit ennek a prófétai könyvnek szavaiból, annak Isten elveszi jogát az élet fájához és a szent városhoz, melyről szó van a könyvben. ²⁰Aki minderről tanúskodik, kijelenti: „Igen, hamarosan eljövök.” Úgy legyen. Jöjj el, Uram Jézus!

KNB SZIT STL BD RUF KG