8Egy másik angyal követte, aki így kiáltott: „Összedőlt, összedőlt a nagy Babilon, mely paráznaságának tüzes borával ittassá tett minden nemzetet.” 9Egy harmadik angyal is követte őket. Harsány hangon kiáltotta az is: „Aki imádja a vadállatot és szobrát, vagy aki viseli jelét homlokán vagy kezén, az inni fog Isten tüzes borából, melyet színtisztán töltött haragjának kelyhébe. 10Tűz és kénkő fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány színe előtt. 11Gyötrelmének füstje fölszáll örökkön-örökké. Nem lesz nyugalma sem éjjel, sem nappal, mert imádta a vadállatot és szobrát, és viselte nevének jelét.
Babilon bukása.
18 1Ezután láttam, hogy egy másik angyal száll le az égből, akinek nagy hatalma volt. Tündöklése beragyogta a földet. 2Harsány hangon kiáltotta: „Összedőlt, összedőlt a nagy Babilon! Ördögök tanyája lett és minden tisztátalan szellem hajléka és minden tisztátalan, undok madár odúja. 3Paráznaságának tüzes borából ittak az összes nemzetek. A föld királyai paráználkodtak vele, a föld kereskedői pedig meggazdagodtak pazar fényűzéséből.” 4Akkor egy másik szózatot hallottam az égből, mely így szólt: „Vonuljatok ki onnan, én népem, hogy részetek ne legyen vétkeiben és csapásai ne érjenek titeket is. 5Bűnei az eget verik, de Isten számon tartja gonosztetteit. 6Fizessetek meg neki, ahogy ő fizetett, és tetteit kétszeresen viszonozzátok. Töltsetek serlegébe kétannyit, mint nektek töltött. 7Amekkora tündöklése és fényűzése volt, annyi gyötrelmet és bánatot okozzatok neki. Így büszkélkedik magában: mint királyné trónolok, nem vagyok özvegy és nem ismerek gyászt. 8Ezért egy nap zúdulnak rá a csapások: halál, gyász és éhínség, sőt tűz hamvasztja el, mert hatalmas az Úristen, aki megítéli.”Babilon siratása.
9„Siratják és gyászolják a föld királyai, akik paráználkodtak és gyönyörökben éltek vele, mikor majd látják füstölgő égését. 10Gyötrelmeitől való félelmükben, távolról így kiáltanak: Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te hatalmas város! Egy óra alatt beteljesedett ítéleted. 11A föld kereskedői is siratják majd és gyászolják, mert senki sem veszi meg többé áruikat: 12Arany- és ezüstárut, drágakövet és gyöngyöket, gyolcsot, bíbort, selymet és karmazsint,semmiféle tujafát és elefántcsont díszt,
sem értékes fából, rézből, vasból és márványból készült edényt, 13fahéjat és balzsamot, illatszert, kenetet és tömjént, bort, olajat, lisztlángot és búzát,
barmot és juhot, lovat és kocsit,
rabszolgák testét és lelkét. 14Gyönyörűséged gyümölcsei elfonnyadtak,
eltűnt tőled minden pompa és fény,
s nyomuk sem lesz többé. 15A kereskedők, akik meggazdagodtak belőle, gyötrelmeitől való félelmükben távol tőle megállnak, siratják és gyászolják, s így kiáltanak: 16Jaj, jaj, te nagy város! Gyolcsba, bíborba és karmazsinba öltöztél! Arannyal, drágakővel és gyöngyökkel voltál ékes! 17Egy óra alatt elpusztult ekkora gazdagság! 18Minden kormányos és révész, minden hajós és tengerész megállt a távolban, amikor megpillantotta füstölgő égését, és így kiáltott: Melyik város hasonlított ehhez a nagy városhoz! 19Port hintettek fejükre és sírva és gyászolva kiáltották: Jaj, jaj, te nagy város! A te gazdagságodból gazdagodtak meg mindnyájan, akiknek hajójuk járt a tengeren. Elpusztultál egy óra alatt! 20Örvendezz miatta te menny, s ti szentek, apostolok és próféták! Isten igazságotokért kimondta felette az ítéletet.”
Az elpusztult város képe.
21Egy erős angyal erre malomkő nagyságú követ ragadott föl s a tengerbe dobta e szavakkal: „Ily robajjal dőljön le Babilon, a nagy város, és nyoma se legyen többé! 22Hárfapengetés meg ének, fuvolaszó és harsona ne zengjen többé benned!Ne éljen benned semmilyen mesterség művese!
Ne hallatsszék malomkattogás! 23Mécses fénye ne villanjon föl benned!
Vőlegény és menyasszony ne hallassa szavát!
Kereskedőid a föld nagyjai voltak,
varázslataid tévútra vezettek minden nemzetet.” 24Kezéhez tapad a próféták és szentek vére, s mindazoké, kiket megöltek a földön.