A bénakezű meggyógyítása.

3 ¹Ismét betért a zsinagógába. Volt ott egy béna kezű ember. ²Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene. ³Felszólította a béna kezű embert: „Állj középre!” ⁴Aztán megkérdezte őket: „Szabad szombaton jót vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy veszni hagyni?” Hallgattak. ⁵Erre keményszívűségükön elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, majd az emberhez fordult: „Nyújtsd ki a kezed!” Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. ⁶A farizeusok erre kimentek, s a Heródes-pártiakkal együtt tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét.

Jézus betegeket gyógyít.

⁷Jézus tanítványaival visszavonult a tó partjára. Nagy tömeg követte Galileából, Júdeából, ⁸Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidón környékéről szintén nagy tömeg gyűlt köréje, mert oda is eljutott a híre, hogy milyen nagy dolgokat visz végbe. ⁹Szólt tanítványainak, tartsanak készenlétben egy bárkát, nehogy a tolongó tömeg agyonnyomja. ¹⁰Sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek volt valami bajuk, mind ott tolongtak körülötte, hogy legalább megérinthessék. ¹¹A tisztátalan lelkek pedig, mihelyt meglátták, elé vetették magukat, és elkezdték kiáltozni: „Te az Isten Fia vagy!” ¹²De ő keményen rájuk parancsolt, hogy ne vigyék szét a hírét.

A tizenkét apostol kiválasztása.

¹³Ezután fölment a hegyre, és magához hívta azokat, akiket akart. Azok hozzá mentek. ¹⁴Tizenkettőt rendelt, akiket apostoloknak nevezett, hogy vele legyenek, s hogy elküldje őket hirdetni az igét. ¹⁵Hatalmat adott nekik, hogy kiűzhessék az ördögöket. ¹⁶Ezt a tizenkettőt rendelte: Simont, akinek a Péter nevet adta, ¹⁷Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak, ¹⁸Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánai Simont ¹⁹és az iskarióti Júdást, aki később elárulta.

A farizeusok vádjai.

²⁰Amikor hazament, ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgyhogy még evésre sem maradt idejük. ²¹Amikor övéi ezt meghallották, mentek, hogy megfogják, mert azt mondták, hogy megzavarodott. ²²A Jeruzsálemből jött írástudók így nyilatkoztak róla: „Beelzebul szállta meg.” És: „Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” ²³Ám ő összehívta őket, és mondott egy hasonlatot nekik: „Hogy űzhetné ki sátán a sátánt? ²⁴Ha valamely ország meghasonlik magával, az az ország nem állhat tovább fenn. ²⁵Ha egy ház meghasonlik magával, az a ház nem állhat fenn tovább. ²⁶Ha a sátán saját maga ellen támad, és így meghasonlik magával, nem maradhat meg, hanem elpusztul. ²⁷Senki sem törhet be az erős ember házába, és nem rabolhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert. Csak akkor rabolhatja ki a házát. ²⁸Bizony mondom nektek, hogy minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek fiai a szájukon, bocsánatot nyer. ²⁹De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad.” ³⁰Mert ezt mondták róla: „Tisztátalan lélek van benne.”

Jézus rokonai.

³¹Amikor anyja és rokonai odaértek, kint maradtak, beküldtek érte és hívatták. ³²Sokan ültek körülötte, szóltak neki: „Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek.” ³³Így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” ³⁴Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és testvéreim! ³⁵Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet