Szent István Társulati Biblia

Rut könyve

BEVEZETÉS RUT KÖNYVÉHEZ Címét a könyv főhőséről, a moábita Rutról kapta. A könyv az Izrael Istenébe vetett bizalom, a család iránti hűség példáját és jutalmát mutatja be a moábita Rut történetében, amely kerek egész. Egyedül a könyv végén található családfa (4,18-22) eredeti kapcsolata kétséges az elbeszéléssel. A könyv szerkezete a cselekmény fonalát követve négy részből áll: I. 1.:|Rut és Noémi;| II. 2.:|Rut Boász földjén;| III. 3.:|Rut találkozása Boászzal;| IV. 4.:|Boász elveszi Rutot;| Rut könyve művészien megírt elbeszélés. Alapjául valószínűleg egy ősibb, népies elbeszélés szolgált, s ezt alakította át az ismeretlen szerző szándékának megfelelően. A novellisztikus forma az átfogó összefüggés szerkesztésében nyilvánul meg, bemutatva Izrael Istenének titkos, de hatékony irányítását azok életében, akik oltalmába helyezik magukat és teljesítik emberi kötelességüket. Ugyanez érvényesül a szereplők jellemzésében és beállításában is. Szembetűnő Rut és Boász példaszerű magatartása. Amíg az egyik özvegy enged Noémi lebeszélő szavainak, és visszatér az atyai házba (1,14a), addig Rut ragaszkodik anyósához és Izrael Istenéhez (1,14b – 17). A legközelebbi rokon önzésből lemond védnöki jogairól (4,4-6), addig Boász nagylelkűen vállalja a kötelezettséget (5,9-10). A szereplők nevei is jellegzetességeit fejezik ki, mint például Rut „segítőtárs, társnő”. Az elbeszélés történetiségének értékelésében megoszlik a kutatók véleménye. Az egyik irány kétségbe vonja a történeti elemek létezését Rut könyvében, mások viszont úgy vélik, hogy az elbeszélésnek vannak történeti alapjai. Általánosan elfogadott azonban, hogy a könyv jelenlegi formájában nem a történetiség a lényeges szempont. A zsidó és a keresztény hagyomány Sámuelt tekintette Rut könyve szerzőjének. Ma azonban általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a művet később írták. Mivel az elbeszélés nyújtotta támpontok nem egyértelműek, ezért a könyv keletkezésének idejét nehéz megállapítani. A könyv teológiai szándékából és archaizáló törekvéseiből arra lehet következtetni, hogy a fogság utáni időben keletkezett a Kr. e. 5. sz. végén, a 4. sz. elején. Az alapjául szolgáló ősi népies elbeszélés valószínűleg a királyság idejéből ered. Rut könyve több motívumot tartalmaz, s ezért az egyes kutatók másmás szempontot kiemelve határozzák meg az elbeszélés célját. Az egyik magyarázat szerint az elbeszélés Dávid származásának moábita kapcsolatára akar választ adni. Az elbeszélésből megismerjük Dávid családjának történetét. A Boász és Rut házasságából született gyermek (4,17a) neve Obed, aki Izájnak, Dávid atyjának (4,17b) atyja. Dávid őseinek nemzetségtáblája (4,18-22) zárja le a könyvet. A szerző szándéka tehát az, hogy magyarázatot adjon Dávid családjának moábita kapcsolatára: Isten akarata és történelmet irányító titokzatos működésének eredménye volt, hogy a moábita Rut csatlakozott Izrael népéhez, s tagja lett Dávid családjának. Bizonytalan, hogy a nemzetségtáblát utólag kapcsoltáke az elbeszéléshez, vagy pedig annak eredeti része. Stílusában kétségtelen elüt az elbeszéléstől. A nemzetségtábla tartalmilag azonos az 1Krón 2,5.9-15-ben található családfával, ezért a szerző vagy innen vette át, vagy pedig egy vele közös hagyományból ered. Másik magyarázat szerint Rut könyve tiltakozás a vegyesházasság merev tilalma ellen. Rut történetében egy idegen csatlakozik Izrael népéhez, akit befogadnak egy családba. Jahvét Istenének vallja, kiemelkedik gyengéd szeretetével volt férje hozzátartozói iránt, ezért kiérdemli a dicséretet és Isten gondoskodását. Erre a motívumra támaszkodik az a vélemény, amely szerint a szerző Ezdrás és Nehemiás vegyesházasságot tiltó szigorú törvényei ellen tiltakozik (Ezd 9-10; Neh 13,23-27). Munkájában Rut példájával az előírások enyhítéséért emel szót, ahol ezt a körülmények, Izrael hitének elfogadása, s családi erények gyakorlása indokolttá teszik. Több kutató más irányban keresi a könyv célját. A szerző szándékát Rut hívő magatartásának, hűségének dicséretében és az isteni jutalmazás bemutatásában határozzák meg. Ha ezt a szándékot másmás hangsúllyal is fejtik ki, de megegyeznek abban, hogy Rut történetében Izrael Istenének rejtett vezetése nyilvánul meg, amely az emberi cselekedetekben és tervekben érvényesül, megsegítve a bajbajutottat. Ezért történik ismételten hivatkozás Isten akaratára és gondoskodására (2,12.20; 3,10; 4,11.13köv.). Az elbeszélés tanító jellege kétségtelen. Mivel kapcsolatban áll a bölcsességi gondolkodással, eredetét a bölcsességtanítók körében kell keresni. Végső értelmezésként elmondható, hogy Rut könyve motívumokban összetett alkotás, s ezért a kutatók véleménye eltérő az elbeszélés eredeti céljának meghatározásában. A hangsúlyt azonban Isten rejtett, de a történelmet, s benne az emberi sorsokat irányító jutalmazó tevékenységében kell keresni. Bár az elbeszélés eredeti kapcsolata Dávid családjával vitatott, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a könyv jelenlegi kánoni formáját, amely összefüggésbe hozza Rut történetét Dávid származásával, s ezáltal üdvtörténeti távlatot ad az elbeszélésnek.