A zsoltárok könyve

91 Az Úr biztos menedék ¹Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, ²az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! ³Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. Zsolt 124,7  ⁴Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége. ⁵Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, ⁶sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól. ⁷Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el. ⁸A te szemed csak nézi, és meglátja a bűnösök bűnhődését. ⁹Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, ¹⁰nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. ¹¹Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, Zsolt 34,8;  Mt 4,6  ¹²kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. ¹³Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod a fiatal oroszlánt és a tengeri szörnyet. Jób 5,22;  Lk 10,19  ¹⁴Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet. ¹⁵Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. Zsolt 50,15  ¹⁶Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban.