18 Bildád második beszéde: A bűnösökre pusztulás és feledés vár1Megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta: 2Meddig finomkodunk még itt a szavakkal? Gondolkozzatok el, és aztán szálljunk vitába vele! 3Miért tartasz bennünket állatnak, és miért nézel ostobának? 4Ha magadat marcangolod haragodban, talán elpusztul miattad a föld, és elmozdul helyéről a kőszikla? 5Bizony, kialszik a bűnösök világossága, tüzük lángja nem ragyog. 6Elsötétül sátrában a világosság, mécsese kialszik mellette. Péld 13,9 7Erőteljes léptei megrövidülnek, saját tervei okozzák bukását. 8Mert lába hálóba gabalyodik, és kelepcébe kerül. 9Sarkát csapda ragadja meg, és hurok feszül rá. 10Hurok van elrejtve számára a földön, és csapda az ösvényén. 11Körös-körül félelmek rémítik, és kergetik lépten-nyomon. 12Éhesen várja a nyomorúság, és készen áll a veszedelem, hogy elbuktassa őt. 13Darabonként rágja le bőrét a kór, darabonként rágja le róla a halálos betegség. 14Kirángatják biztonságos sátrából, és elhajtják a borzalmak királya elé. 15Sátrában nem az övéi laknak, lakóhelyére kénkövet szórnak. 16Alul elszáradnak gyökerei, és felül lefonnyad az ága. 17Emlékezete eltűnik a földről, és nem emlegetik nevét az utcán. 18Világosságból sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elűzik. 19Utódja és sarjadéka nem lesz népe között, senkije sem marad lakóhelyén. 20Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók, és iszonyat fogja el a keleten lakókat. 21Bizony, így jár az álnokok hajléka, annak lakóhelye, aki nem akar Istenről tudni.