Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)

Ézsaiás próféta könyve

14 Gúnydal a babiloni király bukásáról1Bizony, megkönyörül az Úr Jákóbon, és továbbra is Izráelt választja magának. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak. 5Móz 7,6-7;  Ézs 41,8-9;  Ézs 56,1-8  2Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat az Úr földjén mint szolgákat és szolgálóleányokat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon. Ézs 49,22-23;  Ézs 60,3-18;  Ézs 61,4-9;  Ézs 66,12;  Zak 1,17;  Jel 21,24  3Amikor majd nyugalomra fordítja az Úr fájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény munkát, amit végeztettek veled, 2Móz 1,14  4ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról: Jaj, hogy vége lett a sanyargatónak, vége lett az erőszaknak! 5Összetörte az Úr a gonoszság vesszejét, a zsarnokság botját, Ézs 9,3;  Jer 48,17  6amely népeket vert dühében szüntelen veréssel, és nemzeteket tiport haragjában, kegyetlenül üldözve őket. 7Megnyugodott, békés az egész föld, ujjongásba törtek ki az emberek. 8Még a ciprusok is így örülnek, meg a Libánon cédrusai: Mióta elterültél, nem jön favágó ellenünk! 9Megrendült odalent a holtak hazája, amikor meglátta jöttödet. Felkölti miattad az árnyakat, a föld összes hatalmasát, fölkelti trónjukról a népek királyait. 10Rákezdik mindnyájan, és ezt mondják neked: Te is erőtlen lettél, mint mi, hozzánk hasonlóvá lettél! 11Sírba omlott gőgöd, lantjaid zengése! Férgek a derékaljad, pondrók a takaród! Jób 17,13;  Ez 32,18-32  12Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Lk 10,18  13Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Zsolt 48,3;  Ézs 10,13;  Ézs 37,24;  Ez 28,14;  Dán 11,36;  Mt 11,23;  Lk 10,15;  2Thessz 2,4  14Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! 15De a sírba kell leszállnod, a gödör legmélyére. Lk 10,18;  Jel 12,9  16Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak, elámulnak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok? 17Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat? 18A népek királyai mind tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában. 19Téged azonban temetetlenül dobnak el, mint valami hitvány gyomot; elborítanak a legyilkoltak, akiket karddal öltek meg, mint egy eltaposott hullát. Nekik kőhalom alatt lesz a sírjuk, Ézs 34,3  20de téged nem temetnek el velük, mert pusztítottad országodat, saját nemzetedet gyilkoltad. Nem emlegetik soha többé a gonosztevők ivadékát! Jób 18,16-21  21Állítsatok vágóhidat fiainak őseik bűne miatt, hogy talpra állva el ne foglalják a földet, és be ne töltsék városokkal a világot! 2Móz 20,5 
   22Rájuk támadok – így szól a Seregek Ura –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, még az írmagját is – így szól az Úr.
23Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel – így szól a Seregek Ura.
   Jövendölés Asszíria ellen24Megesküdött a Seregek Ura: Úgy lesz, ahogyan elterveztem, az következik be, amit elhatároztam.
25Országomban töröm össze Asszíriát, hegyeimen taposom el. Lekerül róluk igája, lekerül vállukról a teher. Ézs 9,3;  Ézs 10,27;  Ézs 29,1-8  26Ezt terveztem el az egész földdel szemben, így nyújtom ki kezemet minden nép ellen. Ézs 9,11.16.20;  Ézs 10,4  27Ha így határoz a Seregek Ura, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza?
   A filiszteusokat utoléri az ítélet28Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés: 2Kir 16,20 
29Ne örüljetek annyira, filiszteusok, hogy összetört a titeket verő bot! Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad, és gyümölcse repülő sárkány lesz. 30A legszegényebbek jól élnek, és a szegények bizton heverésznek, a te gyökeredet azonban éhhalállal sújtom, maradékodat meggyilkolom. 31Jajgass, kapu, kiálts, város, rettegjetek, ti filiszteusok! Mert füst gomolyog északról, senki se hagyja el a kijelölt helyét! 32Mit szólnak majd ehhez a népek követei? Azt, hogy az Úr vetett a Sionnak alapot, és oda menekülnek népe szegényei! Zsolt 87,1-2;  Zsolt 132,13-14;  Ézs 28,16