Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)
Mózes ötödik könyve
27
Az emlékkövek felállítása1Ezután Mózes, Izráel véneivel együtt, ezt parancsolta a népnek: Tartsátok meg mindazokat a parancsokat, amelyeket ma parancsolok nektek!
2Ha majd átkeltek a Jordánon arra a földre, amelyet neked ad Istened, az Úr, állíts fel nagy köveket, és meszeld be azokat! Józs 8,30-32 
3Írd föl rájuk ezt a törvényt mind az utolsó szóig, amikor átkelsz, hogy bemenj arra a földre, amelyet Istened, az Úr ad neked: a tejjel és mézzel folyó földre, ahogyan megígérte neked atyáid Istene, az Úr.
4Amikor tehát átkeltek a Jordánon, állítsátok fel az Ébál-hegyen ezeket a köveket, ahogyan ma megparancsolom nektek, és meszeljétek be azokat.
5Építs ott egy kőoltárt Istenednek, az Úrnak, a köveit ne faragd meg vassal! 2Móz 20,25 
6Faragatlan kőből építsd Istenednek, az Úrnak az oltárát, és mutass be azon égőáldozatokat Istenednek, az Úrnak!
7Mutass be békeáldozatot is: edd azt meg ott, és örvendezz Istenednek, az Úrnak színe előtt!
8Írd rá a kövekre ezt a törvényt mind az utolsó szóig, tisztán és világosan!
   9Azután így beszélt Mózes a lévita papokkal együtt egész Izráelhez: Légy csendben, és halld meg, Izráel! Ezen a napon lettél Istenednek, az Úrnak a népe.
10Hallgass azért Istenednek, az Úrnak a szavára, és teljesítsd parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma megparancsolok neked.
   A tizenkét átokmondás11Mózes megparancsolta azon a napon a népnek:
12Ha átkeltek a Jordánon, a Garizím-hegyen ezek álljanak fel, hogy megáldják a népet: Simeon, Lévi és Júda, Issakár, József és Benjámin. 5Móz 11,29;  Józs 8,33 
13Az Ébál-hegyen pedig ezek álljanak fel, hogy átkot mondjanak: Rúben, Gád és Ásér, Zebulon, Dán és Naftáli.
   14Azután szólaljanak meg a léviták, és mondják ezt hangos szóval egész Izráelnek:
   15Átkozott legyen az, aki mesterember keze munkájával faragott vagy öntött bálványt készíttet, amit utál az Úr, és azt titokban felállítja! Az egész nép pedig mondja rá: Ámen! 2Móz 20,4.23;  3Móz 19,4;  3Móz 26,1 
   16Átkozott, aki gyalázza apját vagy anyját! Az egész nép mondja rá: Ámen! 2Móz 21,17;  Péld 20,20 
   17Átkozott, aki elmozdítja felebarátja határát! Az egész nép mondja rá: Ámen! 5Móz 19,14;  Péld 22,28 
   18Átkozott, aki félrevezeti a vakot az úton! Az egész nép mondja rá: Ámen! 3Móz 19,14 
   19Átkozott, aki kiforgatja jogaiból a jövevényt, az árvát és az özvegyet! Az egész nép mondja rá: Ámen! 2Móz 22,20-21;  Jer 22,3;  Zak 7,10 
   20Átkozott, aki apja feleségével hál, mert apja takaróját emeli fel! Az egész nép mondja rá: Ámen! 3Móz 18,8;  5Móz 23,1;  1Kor 5,1 
   21Átkozott, aki bármiféle állattal közösül! Az egész nép mondja rá: Ámen! 2Móz 22,18;  3Móz 18,23 
   22Átkozott, aki a testvérével hál, akár apja leányával, akár anyja leányával! Az egész nép mondja rá: Ámen! 3Móz 18,9.11;  3Móz 20,17 
   23Átkozott, aki az anyósával hál! Az egész nép mondja rá: Ámen! 3Móz 18,17 
   24Átkozott, aki titokban agyonüti a felebarátját! Az egész nép mondja rá: Ámen! 2Móz 21,14 
   25Átkozott, aki vesztegetést fogad el, és ezzel egy ártatlan ember halálát okozza! Az egész nép mondja rá: Ámen! 2Móz 23,6-8;  3Móz 19,15;  5Móz 16,19 
   26Átkozott, aki nem tartja meg ennek a törvénynek az igéit, és nem teljesíti azokat! Az egész nép mondja rá: Ámen! Jer 11,3;  Gal 3,10