Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)
Mózes ötödik könyve
32
Mózes éneke 1Figyeljetek, egek, hadd szóljak, a föld is hallja meg számnak mondásait! Zsolt 50,4;  Ézs 1,2 
2Esőként szitáljon tanításom, harmatként hulljon mondásom, mint permet a zsenge fűre, záporeső a pázsitra. Ézs 55,10-11 
3Bizony az Úr nevét hirdetem, magasztaljátok Istenünket!
4Kőszikla ő, tetteiben tökéletes, mert igazságos minden útja. Hű az Isten, nem hitszegő, igaz és egyenes ő. Zsolt 18,31-32;  Zsolt 145,17;  Dán 4,34;  Jel 15,3 
5Megromlottak, nem fiai már, hitványak; fonák és hamis ez a nemzedék. Ézs 1,2-4;  Mt 17,17 
6Ez a hála az Úr iránt, bolond és esztelen nemzet?! Hisz atyád ő, aki megteremtett, ő alkotott és tett erőssé téged. Ézs 63,16;  Jer 31,8;  Hós 11,1;  Mal 1,6;  Jn 8,41-42 
7Emlékezz az ősidőkre, gondold csak át az előző nemzedékek éveit! Kérdezd meg atyádat, ő majd elbeszéli, a közötted élő véneket, ők majd igazolják: 5Móz 4,32 
8Mikor a Felséges kiosztotta a népek örökségét, népekre osztva az emberek fiait, mikor kijelölte a nemzetek hazáját, kik annyian vannak, mint Izráel fiai, 1Móz 10-11;  ApCsel 17,26 
9akkor az ő népe maradt az Úr része, Jákób lett az ő kimért öröksége. 5Móz 9,26.29;  Zsolt 33,12 
10Puszta földön talált reá, kietlen, vad sivatagban. Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét, Jer 2,2.6 
11ahogy a sas, röptetve a fészekalját, fiókái fölött repdes, úgy vette őt kiterjesztett szárnyaira, evezőtollán hordozva őt. 2Móz 19,4 
12Az Úr vezette egymaga, nem volt vele idegen isten.
13A föld magaslatain hordozta, a mező termésével etette. Mézzel táplálta a sziklából, olajjal a kősziklából. Zsolt 81,17 
14A tehenek vaját, juhok tejét bárányok kövérjével, a básáni kosokat és bakokat a búzaliszt legjavával etted, és a szőlő vérét, a színbort ittad.
15Meghízott Jesúrún, kirúgott a hámból – elhíztál, kövér vagy, hájat eresztettél! –, és elvetette Istent, alkotóját, elhagyta szabadító kőszikláját. 5Móz 31,20;  Neh 9,25 
16Idegen istenekkel tették féltékennyé, utálatosságokkal bosszantották őt.
17Szellemeknek áldoztak, nem Istennek; isteneknek, akiket nem ismertek, újaknak, akik nemrég jöttek, akiket még nem féltek atyáitok. 1Kor 10,20 
18Kőszikláddal, aki nemzett, nem törődtél; elfeledted Istent, aki világra hozott! Ézs 17,10;  Jer 3,21 
19Látta ezt az Úr, s haragjában megutálta fiait és lányait,
20és ezt mondta: Elrejtem az arcomat előlük, meglátom, mi lesz a végük! Állhatatlan nemzedék ez, fiak, akikben nincsen hűség. 5Móz 31,18;  5Móz 32,5 
21Semmit érő istenekkel tettek féltékennyé, haszontalan bálványokkal bosszantottak engem. Semmit érő néppel teszem én is féltékennyé, bolond nemzettel bosszantom majd őket. Zsolt 78,58-59;  Jer 2,11;  Jer 5,7;  Róm 10,19 
22Mert tűz lobban fel haragomtól, perzselve lecsap a holtak hazájáig; megemészti a földet és ami azon termett, felgyújtja a hegyek alapjait. Ám 7,4 
23Elhalmozom őket bajokkal, valamennyi nyilamat kilövöm reájuk,
24az éhségtől elgyengülnek, láz emészti őket és keserű halál; vérengző vadakat eresztek rájuk és porban csúszó mérges kígyókat. Jer 14,12;  Ez 5,17;  Ez 14,21 
25Kint fegyver gyilkol, bent meg a rémület: ifjat és szüzet, csecsemőt és vénembert egyaránt.
26Szétzúzom őket, gondoltam, emléküket is kitörlöm a halandók közül,
27de tartok az ellenség gúnyolódásától, hogy félreértik ellenfeleik, és majd azt mondják: A mi hatalmas kezünk, s nem az Úr művelte ezt. Ézs 10,13 
28Milyen tanácstalan ez a nemzet, és milyen értelmetlen!
29Ha bölcsek lennének, felismernék, s megértenék, mi lesz a végük. Lk 19,42 
30Hogyan kergethet ezret egy, és hogyan űzhet kettő tízezret? Csak úgy, hogy Kősziklájuk kezükbe adta, az Úr kiszolgáltatta őket.
31Mert sziklájuk nem ér fel a mi Kősziklánkkal, ezt ellenségeiknek is el kell ismerniük. Zsolt 18,32 
32Szőlőjük Sodoma szőlőjéből való és Gomora szőlőhegyéről; szőlőfürtjeik mérgező fürtök, keserűek a szemei.
33Kígyóméreg az ő boruk, viperák kegyetlen mérge.
34De el van ez rejtve nálam, lepecsételve kincstáramban.
35Enyém a bosszú és a megtorlás, amikor megtántorodik lábuk, mert közel van a vesztük napja, és siet már a végzetük. Róm 12,19;  Zsid 10,30 
36Bizony, igazságot szolgáltat népének az Úr, és megkönyörül szolgáin, ha látja, hogy ernyedt a kéz, és végét járja apraja-nagyja. 2Kir 14,26;  Zsolt 135,14 
37Hol vannak isteneik – mondja – és a szikla, akiben bíztak?
38Akik ették áldozataik kövérjét, itták italáldozataik borát, nosza rajta, segítsenek, rejtsenek el benneteket! Bír 10,14;  Jer 2,28 
39Lássátok be, hogy csak én vagyok, nincsen Isten rajtam kívül! Én adok halált, és én adok életet, összezúzok és gyógyítok, nincs, aki kezemből kimentsen. 5Móz 4,35;  Ézs 45,5;  1Sám 2,6;  Jób 5,18;  Hós 6,1-2 
40Kezem az égre emelem, és megesküszöm önmagamra, az örökké élőre: Dán 12,7 
41ha villogó kardom megélesítem, és ítéletre nyújtom ki kezem, bosszút állok ellenfeleimen, és megfizetek gyűlölőimnek.
42Nyilaim vérrel részegítem, és kardom hússal lakik jól: elesettek és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejével.
43Dicsérjétek, ti nemzetek, annak a népét, aki megtorolja szolgái vérét, bosszúval fizet ellenfeleinek, de engesztelést szerez népének földjéért! Ézs 59,17-18;  Jel 19,2 
   Mózes megtekinti az ígéret földjét44Mózes pedig odament, és elmondta ezt az éneket az utolsó szóig a nép füle hallatára, Józsuéval, Nún fiával együtt.
45Miután Mózes elmondta mindezeket egész Izráel előtt,
46így szólt hozzájuk: Szívleljétek meg mindazokat az igéket, amelyekkel ma intelek titeket: fiaitoknak pedig parancsoljátok meg, hogy tartsák meg és teljesítsék ennek a törvénynek valamennyi igéjét! 5Móz 6,7 
47Mert nem üres beszéd ez a számotokra, hanem ez jelenti számotokra az életet: általa élhettek hosszú ideig azon a földön, amelyre most átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek. 3Móz 18,5;  Ez 20,11 
   48Ugyanezen a napon így beszélt Mózeshez az Úr: 4Móz 27,12-14;  5Móz 34,1-6 
49Menj föl ide, az Abárím-hegységbe, a Nebó-hegyre, amely Móáb földjén, Jerikóval szemben van. Tekintsd meg Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak a birtokába adok!
50Azután meghalsz azon a hegyen, amelyre fölmégy, és elődeid mellé kerülsz, ahogyan a testvéred, Áron is meghalt a Hór-hegyen, és elődei mellé került. 4Móz 20,23-29;  4Móz 33,39 
51Mert Izráel fiaival együtt ti is hűtlenek voltatok hozzám a Kádés melletti Meríbá vizénél, a Cin-pusztában, és nem mutattátok fel szentségemet Izráel fiai között. 4Móz 20,12-13 
52Megláthatod ugyan közelről azt a földet, de nem mehetsz be arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok.