Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen • szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,
Annakokáért annál is inkább szükséges nékünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk.
Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és • főpapjára, Krisztus Jézusra,
Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, • valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.
Mert minden főpap emberek közül választatván, emberekért rendeltetik az Isten előtt való dolgokban, hogy ajándékokat és áldozatokat vigyen a bűnökért,
Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk • tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek,
Mert ez a Melkisédek • Sálem királya, a felséges Isten papja, a ki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozván, őt megáldotta,
Fődolog pedig azokra nézve, a miket mondunk, az, hogy olyan főpapunk van, a ki a mennyei Felség királyi székének • jobbjára üle,
Annakokáért voltak ugyan az első szövetségnek is istentiszteletei rendtartásai, mint szintén világi szenthelye. •
Minthogy a törvényben a jövendő jóknak • árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendőnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;
A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. •
Az atyafiúi szeretet maradjon meg.