Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Mózes első könyve a teremtésről

21 1Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, • és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala.• rész 17,19.  18,10.  
2Mert fogada Sára az ő méhében, és szűle fiat • Ábrahámnak az ő vénségében, abban az † időben, melyet mondott vala néki az Isten.• Zsid. 11,11.  † rész 18,10.  14.  

   3És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szűlt vala néki Sára, Izsáknak:

   4És körűlmetélé Ábrahám az ő fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta • vala néki az Isten.• rész 17,10-12.  

   5Ábrahám pedig száz esztendős vala, mikor születék néki az ő fia Izsák.

   6És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.

   7Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szűltem vénségére.

   8És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.

   9Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt vala,

   10Monda Ábrahámnak: • Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.• Zsid. 11,18.  Gal. 4,30.  

   11Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az ő fiáért.

   12De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, • mert Izsákról neveztetik a te magod.• Róm. 9,1.  Gal. 4,30.  

   13Mindazáltal a szolgálóleány fiát is • néppé teszem, mivelhogy a te magod ő.• vers 18.  

   14Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.

   15Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá.

   16És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra.

   17Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.

   18Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy • néppé teszem őt.• vers 13.  rész 25,16.  

   19És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek.

   20És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá.

   21Lakozék pedig Párán pusztájában, és vőn néki anyja feleséget Égyiptom földéről.

   22És lőn abban az • időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel.• rész 26,26-33.  

   23Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál.

   24És monda Ábrahám: Én megesküszöm.

   25Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, • melyet erővel elvettek vala az Abimélek szolgái.• rész 26,15.  18.  

   26És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma.

   27Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének.

   28És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot.

   29És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál?

   30És felele Ábrahám: Ezt a hét juhot vedd tőlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat.

   31Azért nevezék azt a helyet • Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten.• rész 26,33.  

   32Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére.

   33Ábrahám pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségűl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét.

   34És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.