Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél vala, és Isten vala az Ige.
És harmadnapon menyekző lőn galileai Kánában; és ott vala Jézus anyja.
Vala pedig a farizeusok között egy Nikodémus nevű s a zsidóknál főrendű ember.
Midőn tehát megértette Jézus, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,
Ezekután a zsidók ünnepe vala, és fölméne Jézus Jerusalembe.
Ezek után Jézus a galileai tengeren túl méne, mely Tiberiásé.
Ezek után pedig Jézus Galileában jára, mert nem akart Judeában járni, mivel a zsidók halálra keresték őt.
Jézus pedig az olajfák hegyére méne;
És átmenvén Jézus, láta egy vakon született embert;
Bizony, bizony mondom nektek: A ki nem az ajtón megyen be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, orzó az és lator.
Vala pedig egy Lázár nevű beteg Bethániából, Mária s ennek nővére, Márta, falujából való.
Jézus azért hat nappal húsvét előtt Bethániába méne, hol Lázár megholt vala, kit föltámasztott Jézus.
A húsvét ünnepe előtt tudván Jézus, hogy eljött órája, hogy e világból az Atyához menjen, mivel szerette övéit, kik e világon valának, mindvégig szerette őket.
Meg ne háborodjék szivetek. Hisztek az Istenben; énbennem is higyetek.
Én vagyok az igaz szőllő, és Atyám a szőllőmíves.
Ezeket szólottam nektek, hogy meg ne botránkozzatok.
Ezeket szólá Jézus; és az égre emelvén szemeit, mondá: Atyám! eljött az óra, dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged;
Miután ezeket elmondotta Jézus, kiméne tanítványival a Cedron patakán át, hol egy kert vala, melybe beméne ő és tanítványai.
Akkor tehát Pilátus fogván Jézust, megostoroztatá.
A hét első napján pedig Mária Magdolna reggel még sötétben a sírhoz jöve, és látá, hogy a kő el van mozdítva a sírtól.
Azután ismét kijelenté magát Jézus a tanítványoknak Tiberiás tengerénél. Kijelenté pedig így: