4
1Honnét vannak a háborgások és pörlekedések tiköztetek? Nem innét-e? a ti kivánságaitokból, melyek harczolnak tagjaitokban?
2Kivántok, és nem nyertek; ölitek magatokat, irígykedtek, és semmihez sem juthattok; versengtek és harczoltok, de hiába, azért, hogy nem kértek;
   3kértek, de nem nyertek, azért, mivel gonoszúl kértek, hogy a ti kivánságtokra költsétek.
   4Paráznák! nem tudjátok-e, hogy e világ barátsága ellensége az Istennek? A ki tehát e világ barátja akar lenni, az Istennek ellenségévé leszen.
   5Vagy azt vélitek, hogy hiába mondja az irás: Irigységre vágyódik-e a lélek, ki bennetek lakik?
   6Sőt nagyobb kegyelmet ad; azért mondja: Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.
   7Engedelmeskedjetek tehát az Istennek, álljatok pedig ellen az ördögnek, és elfut tőletek.
   8Közelítsetek az Istenhez, ő is közelebb jő hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, bűnösök! és tisztítsátok meg sziveiteket, kettős szivűek!
   9Sanyarogjatok, gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek fordúljon siralomra, és örömetek keserűségre.
   10Alázzátok meg magatokat az Úr szine előtt, és felmagasztal titeket.
   11Ne rágalmazzátok egymást, atyámfiai! A ki felebarátját rágalmazza, és itéli atyjafiát, a törvényt rágalmazza, és a törvényt itéli. Ha pedig a törvényt itéled, nem vagy a törvénynek teljesítője, hanem itélője.
   12Egy a törvényhozó és a bíró, ki elveszthet és megszabadíthat;
   13te pedig ki vagy, ki felebarátodat itéled? Ime most azt mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk eme s ama városba, és ott mulatunk egy esztendőt, vásárlunk és nyerekedünk;“
   14és nem tudjátok, mi lesz holnap.
   15Mert micsoda a ti éltetek? kevés ideig látszó pára, mely azután elenyészik. A helyett hogy azt mondanátok: „Ha az Úr akarja…“ és: „Ha élünk, ezt vagy amazt cselekeszszük.“
   16Most pedig dicsekedtek a ti kevélységtekben. Minden ilyen dicsekvés gonosz.
   17A ki tehát tud jót cselekedni, és nem cselekszi, vétkezik.