Szent Jakab levele

1 ¹Jakab, az Istennek és a mi Urunk Jézus Krisztusnak szolgája, az elszéledett tizenkét nemzetségnek üdvözletemet.
²Nagy örömnek tartsátok, atyámfiai! mikor különféle kisértetekbe estek,
   ³tudván, hogy a ti hitetek próbálása béketűrést szerez,
   ⁴a béketűrés pedig tökéletességre viszi a cselekedetet, hogy tökéletesek legyetek és teljesek, minden fogyatkozás nélkül.Rom. 5,3  ⁵Ha pedig valaki közőletek bölcseségben szűkölködik, kérje az Istentől, ki mindennek bőséggel ad szemrehányás nélkül; és megadatik neki.
   ⁶De hittel kérje, semmit sem kételkedvén; mert a ki kételkedik, hasonló a tenger habjához, mely a széltől indíttatik és ide s tova hányatik.
   ⁷Azért ne is vélje az olyan ember, hogy valamit nyer az Úrtól.
   ⁸A kétszivű ember állhatatlan minden útain.
   ⁹A megalázott atyafi örűljön felmagasztaltatásán,
   ¹⁰a gazdag pedig megaláztatásán, mert elmúlik, mint a fű virága;Sirákf. 14,18  ¹¹fölkel a nap hőséggel, kiszárítja a füvet, és virága lehull, és szín-ékessége elvesz, úgy a gazdag is elhervad az ő útain.
   ¹²Boldog ember, ki a kisértést kiállja, mert ha hűnek találtatik, elnyeri az élet koronáját, melyet Isten az őt szeretőknek igért.
   ¹³Senki ne mondja, midőn kisértetik, hogy Istentől kisértetik; mert Isten, ki roszra nem kisértethető, arra senkit sem kisért;
   ¹⁴hanem kiki saját kivánságától vonzatva és kecsegtetve, kisértetik;
   ¹⁵azután a kivánság, ha egyszer fogant, bűnt szül, a bűn pedig, ha véghezvitetik, halált okoz.
   ¹⁶Ne legyetek hát tévedésben, szerelmes atyámfiai!
   ¹⁷Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről vagyon, leszállván a világosság Atyjától, kinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak.
   ¹⁸Mert szabad akaratjából szült minket az igazság igéjével, hogy némi zsengéi legyünk az ő teremtményeinek.
   ¹⁹Tudjátok, szerelmes atyámfiai! Legyen minden ember gyors a hallásra, de késedelmes a szólásra, és késedelmes a haragra.
   ²⁰Mert az ember haragja nem cselekszi azt, mi Isten előtt igazságos.
   ²¹Azért elhagyván minden tisztátalanságot és a terjedező gonoszságot, szelídséggel fogadjátok a beoltott igét, mely üdvözítheti lelkeiteket.
   ²²Legyetek pedig az igének cselekvői, és nem csak hallgatói, megcsalván magatokat;
   ²³mert a ki csak hallgatója az igének, és nem cselekvője, hasonlít ama férfiúhoz, ki természetes ábrázatát szemléli a tűkörben,
   ²⁴s miután szemlélte és elment, azonnal elfeledte, milyen volt;
   ²⁵a ki pedig átlátja a szabadság tökéletes törvényét, és megmarad abban, nem feledékeny hallgató lévén, hanem tettel cselekvő, ez boldog lesz cselekedetében.
   ²⁶A ki pedig magát istentisztelőnek véli, nem fékezvén nyelvét, hanem megcsalván önszivét, annak istenitisztelete hiábavaló.
   ²⁷A tiszta és szeplőtelen istenitisztelet az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő szorongatásaikban, és magát szeplőtelenűl megőrizni e világtól.